Az egy héttel ezelőtti Kitekintő rovatban az idei Nobel-díjasok közül az orvosi-élettani (John B. Gurdon és Shinya Yamanaka), fizikai (Serge Haroche és David J. Wineland) és kémiai (Robert J. Lefkowitz és Brian K. Kobilka) Nobel-díjasokat mutattuk be, ma a további hármat ismertetjük.
Az irodalmi díjat Mo Jen kínai írónak ítélte oda a Svéd Akadémia, a békedíjat az Európai Uniónak juttatta a norvég Nobel-bizottság, a közgazdasági emlékdíjat Alvin Roth és Lloyd Shapley amerikai közgazdásznak ítélte a svéd jegybank. Alfred Nobel svéd tudós, nagyiparos, a dinamit feltalálója 1895-ben írt végrendeletében úgy rendelkezett, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a tudomány és az irodalom kiválóságai, valamint azok, akik a legtöbb erőfeszítést teszik a békéért. 1968-ban a tudományos munkásság nobeli elismerése kiegészült a közgazdasági díjjal. Ezt a svéd jegybank kezdeményezte a pénzintézet fennállásának 300. évében, s a díjat hivatalosan Alfred Nobel-emlékdíjnak nevezik.
Kínába került az irodalmi díj
A Svéd Akadémia indoklása szerint Mo Jen egy sajátos műfaj, a „hallucinatorikus realizmus” révén ötvözi a meséket, a történelmet és a jelent. Az író egy olyan világot teremtett fantázia és valóság, a történelmi és társadalmi síkok keverékéből, amely összetettségében Márquez és Faulkner munkáira emlékeztet – fűzte hozzá indoklásában a Nobel-bizottság. Mo Jen egyedülálló bepillantást nyújt egy kivételes miliőbe – fogalmazott Peter Englund, az akadémia titkára. Az író stílusát sokan Franz Kafkáéhoz és Joseph Helleréhez hasonlítják, Englund szerint Mo Faulkner, Dickens és Rabelais egyvelege. Munkássága a régi kínai irodalomra épül, és a távol-keleti nép mesélő hagyományai is tovább élnek műveiben. Mo Jen Kína olyan vidékének falusi életét festi meg műveiben, ahol más emberek idegenül érzik magukat. Az író azonban része ennek a világnak – emelte ki Englund. Mo Jen történeteit szülőfaluja, a kelet-kínai Kaomi és az ott élő emberek ihlették, az író azonban manapság már Pekingben él.
Mo Jen 1955-ben született, eredeti neve Kuan Mo-je (a Mo Jen azt jelenti: Ne szólj). Vidékről származik, családja megszenvedte a Nagy ugrás politikáját, beleértve az azzal járó éhínséget is. A nagy nélkülözés miatt előfordult, hogy fakérget és füvet evett a túlélésért. Az iskolát otthagyta, a kulturális forradalom idején pásztornak állt. Később a hadsereg művészeti és irodalmi intézetében tanult, majd Pekingben szerzett diplomát ezen a területen. Később fiatalkora szenvedéseiből merített műveihez, amelyek többek közt a korrupcióval, a kínai társadalom dekadenciájával, a családtervezési politikával és a vidéki élettel foglalkoznak.
Nyugaton az 1980-as évek végén ismerték meg a nevét, a Vörös cirokmező című könyvéből Csang Ji-mou forgatott a Berlinalén a legjobb alkotásnak járó Aranymedve-díjjal jutalmazott filmet.
Manapság ő az egyik leghíresebb kínai író, neve azonban többször is tiltólistára került a kommunista Kínában. Bírálói viszont épp azt róják fel neki, hogy túl közel áll a kommunista párthoz, hírnevével pedig igen óvatosan bánik, kínosan ügyelve arra, hogy ne keveredjen a másként gondolkodók oldalára.
„Az írók a lelkiismeretüknek írnak, a közönségnek, a lelküknek. Senki sem azért ír, hogy díjakat nyerjen” – mondta Mo Jen egy alkalommal a China Daily lapnak adott interjúban.
Az Európai Unió kapta a békedíjat
Thorbjorn Jagland, a norvég Nobel-bizottság elnöke azzal indokolta a döntést, hogy az Európai Unió hat évtizeden keresztül meghatározó szerepet játszott Európa békés fejlődésében. Emellett 1989 után hozzájárult a kelet-európai államok stabilizálásához.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke kifejtette, hogy a díj az Európai Unió mind az 500 millió polgárának és minden tagállamának szól. Mint fogalmazott, a Nobel-békedíj odaítélésének üzenete az, hogy az Európai Unió nagyon értékes dolog, amelyet az európaiak és az egész világ érdekében meg kell becsülni.
Az Európai Uniónak odaítélt Nobel-békedíj az unió valamennyi polgárát illeti – hangoztatta közleményében Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke. Kiemelte, hogy az EU békés úton újraegyesítette a kontinenst, és ősellenségeket hozott egy tető alá. Az újraegyesítés történelmi tette joggal nyerte el az elismerést – fogalmazott. Az EP elnöke megerősítette, hogy az uniót mind belső, mind külső politikájában továbbra is az alapvető értékek tiszteletben tartásának szempontja vezérli. Az a tény, hogy számos nemzet szabad akaratából folytat tárgyalásokat a csatlakozásról, azt jelzi, hogy az EU a kihívást jelentő gazdasági helyzetben is „a stabilitás, a prosperitás és a demokrácia vonzerejével bír”. Az unió a Balkántól a Kaukázusig a demokrácia és a megbékélés fénysugarát jelenti – hangoztatta Schulz.
A piacszervezés, illetve a párosításelmélet alapjainak megteremtéséért
Alvin Roth és Lloyd Shapley amerikai közgazdásznak ítélte oda a közgazdasági Nobel-emlékdíjat a svéd jegybank. A Sveriges Riksbank a piactervezés gyakorlatának elemzéséért és a stabil piaci allokáció területén végzett kutatásért ítélte a professzoroknak a legrangosabb közgazdasági díjat.
Alvin Roth a Harvard Egyetem professzora, Lloyd Shapley a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetemen tanít. A kitüntető cím mellé összesen 8 millió svéd korona (923 ezer euró) pénzjutalom jár a két díjazottnak.
A pénzintézet a díjazottakat méltató közleményében kiemeli: a professzorok az egyik legfontosabb közgazdasági kérdést kutatták, hogy miként lehet a lehető legjobban párosítani társadalmi szereplőket, így például tanulókat iskolákkal vagy szervdonorokat szervátültetésre váró betegekkel. Itt az a kérdés, hogyan lehet ezt a leghatékonyabb módon végrehajtani, illetve az egyes eljárások melyik társadalmi csoportokat részesítik előnyben. Úgy fogalmaznak: a két díjazott ezeket a kérdéseket oly módon válaszolta meg, hogy absztrakt, elméleti eredményektől jutottak el a piaci intézmények gyakorlati újratervezéséhez.
Lloyd Shapley kooperatív játékelméleti módszerekkel vizsgálta az egyes eljárásokat. E tekintetben az egyik kulcskérdés, hogy miként lehet olyan allokációs eljárást kidolgozni, ami stabil abban az értelemben, hogy nincs olyan két szereplő, aki inkább egymást választaná, mint az eljárás útján kiérdemelt párját. Stabil megoldáshoz vezetett az úgynevezett Gale–Shapley-algoritmus, amely egyben csökkenti annak lehetőségét, hogy a szereplők manipulatív viselkedéssel befolyásolják a végkimenetelt.
Alvin Roth azt ismerte fel, hogy Shapley elméleti kerete megvilágítást adhat arra, miként működnek a gyakorlatban a piacok. Empirikus kutatásai során Roth és társai azt bizonyították be, hogy a stabilitás kulcsfontosságú annak megítélésében, hogy egy adott piaci intézmény mennyire sikeres. Eredményeivel Roth meglévő intézmények újratervezésében is részt vett.
