Ötven éve, 1962. november 1-jén a világon elsőként űrszondát bocsátottak fel a Szovjetunióban a Mars bolygó irányába. A vörös bolygó meghódítását közvetlen csillagászati bolygószomszédunk megismerésén túl az is indokolja, hogy esetleg élet nyomaira bukkannak a felszínén.
A Mars–1 feladata a bolygó megközelítése, fotótelevíziós felvételek készítése, valamint a kozmikus sugárzás, a napszél és a meteoritáramok tanulmányozása volt. A kísérlet azonban nem érte el célját: az utolsó rádió-összeköttetés 1963. március 21-én a Földtől 106 millió kilométerre jött létre, aztán végleg megszakadt. Ez akár sikernek is tekinthető, hiszen ilyen távoli kapcsolattartás addig nem történt. A pályamérésekből arra következtettek, hogy az űrszonda 1963. június 19-én mintegy 193 ezer kilométerre közelítette meg a Marsot.
Az oroszok az első sikeres kísérletet 1971-ben a Mars–2-vel, illetve 3-mal hajtották végre: a két űrjármű a bolygó körül keringve fotózta a felszínt, és míg az előbbi becsapódott a bolygó felszínébe, az utóbbi leszállóegysége 20 másodpercen át adatokat sugárzott a felszínről, így elkészítette az első – nem teljes – panorámaképet is.
Ám az első közeli fényképeket a vörös bolygó felszínéről ezt megelőzőleg egy amerikai űrszonda, a Mariner–4 készítette el: 1964. július 15-én 9800 kilométerre repült el a Mars mellett, és az akkor készült első 21 fekete-fehér közelképből kiderült, hogy a felszín kráterekkel szabdalt, nincsenek Mars-csatornák a bolygón, és nem létezik semmilyen rivális civilizáció. Légköre főleg szén-dioxidból áll, és a felszíni légnyomás a földinek csak századrésze.
Számos kudarc után az első sikeres Mars-szonda az 1976–1977-es Viking-küldetések óta az 1997-ben landolt Nyomkereső (Mars Pathfinder) volt, amely – a fedélzetén szállított robotjármű segítségével – az élet nyomait, az éghajlatot és a természeti erőforrásokat kutatta. A jármű fő tervezője a magyar származású Bejczy Antal mérnök. A Nyomkereső hazaküldött adatai megerősítették a csillagászok korábbi feltételezését, mely szerint a Marson valaha hatalmas mennyiségű víz hömpölygött. A három hónapos expedíció során a Marsról összesen 2,6 milliárd tudományos adatot, 16 ezer fényképet, valamint 15 komplett vegyi elemzést továbbítottak a Földre.
2012. augusztus 6-án sikeresen szállt le a bolygó felszínére a Curiosity (Kíváncsiság) marsjáró, mely 2,5 milliárd dollár összköltségű program keretében két évig kutat az élet nyomai után a Marson. Ez volt az amerikai űrhivatal által végrehajtott hetedik sikeres leszállás az égitesten. A hivatalosan Marsi Tudományos Laboratóriumnak nevezett rover már négy nappal később színes, körpanorámás képeket küldött a vörös bolygóról, majd egy új kőzetfajtát talált, amely összetételében nem a korábbi marsi mintákhoz, hanem inkább egy Földön található ritka vulkáni kőzethez hasonlít.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
