Magyarországon számos településen megemlékezéseket tartottak a forradalom leverésének és a szovjet csapatok bevonulásának 56. évfordulóján. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint 1956-ban a magyar nemzet megmaradása volt a tét, az emberhez méltó élet biztosítása volt a cél.
Schmidt Mária tegnap a XVIII. kerületi 1956-os emlékmű avatóján felidézte, hogy a forradalom, a szabadságharc, a „nemzeti felszabadító háború” mindössze két hétig tartott, mégis megrengette a világot. Hozzátette: 1956 után nem lehetett nem tudomásul venni, hogy a Szovjetunió fennhatósága alatt álló országokban az emberek totális diktatúrában élnek. A budapesti Terror Háza Múzeumnál, az áldozatok falánál egész nap el lehetett helyezni az emlékezés mécseseit és virágait.
Az óbudai Kiscelli Múzeumnál tartott koszorúzást megelőzően, vasárnap Varga Mihály tárca nélküli miniszter arról beszélt, meg kell emlékeznünk a Nyugat november 4-i hűtlenségéről, gyávaságáról és árulásáról is, és nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy Európa és az Egyesült Államok vezetőinek fennkölt szavai, a szabad világ nevében elhangzott kioktatásai ellenére a legnagyobb élethalál-küzdelmünkben egyedül maradtunk – fogalmazott a miniszter. Varga Mihály hozzátette: november 4-e nemcsak Magyarország, hanem egész Európa, az Európát naggyá tevő eszmék gyászának napja. 1956 hősei a szovjet birodalomnál is nagyobb ellenfelet győztek le: az időt, a felejtést és a szégyent. Ami a tankok által elveszett, azt az emlékezet fegyvere visszaszerezte – fogalmazott a politikus. A szabad világ, amely nem pusztán szolidaritást, hanem katonai segítséget is ígért, november 4-én szemlesütve, gyáván tétlen maradt – emlékeztetett Varga Mihály.
Wittner Mária, a Fidesz országgyűlési képviselője, 1956-os halálraítélt Hódmezővásárhelyen arról beszélt, hogy „1956 címerét soha ne adjuk át a hóhérok kezébe”. Az ’56-os címer miatt nagyon sok ember végezte az akasztófán, s ma hóhéraink akarják kisajátítani a vörös csillag helyett – mondta az egykori forradalmár a hódmezővásárhelyi önkormányzat rendezvényén, amelyen az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésére és a szovjet csapatok bevonulására emlékeztek.
Ugyancsak tegnap Orbán Viktor kormányfő jelenlétében adták át Jánosi Katalinnak, Nagy Imre unokájának és a Nagy Imre Alapítványnak a kivégzett miniszterelnök egykori bőröndjét. A bőrönd az MTA Nagy Imre Emlékház gyűjteményében kap helyet. Nagy Imre miniszterelnök családja előtt mindig ismert volt, hogy a forradalom miniszterelnöke, amikor 1956. november 22-én elhagyta a jugoszláv nagykövetséget, ott hagyott egy bőröndöt, ami személyes és politikai jellegű dokumentumokat tartalmazott. A mártír miniszterelnök unokája, Jánosi Katalin többszöri kérése nyomán a magyar külügyminisztérium 2008-ban a szerb kormány segítségét kérte a bőrönd és az iratok sorsának tisztázásában. Belgrádban megállapították, hogy a dokumentumokat a nagykövetségről annak idején elszállították a Külügyminisztériumba, és ott találhatók meg, a bőrönd azonban nem került elő. Nemrég Szarajevóban bukkant fel, Oszman Dikics egykori nagykövetségi tanácsos, első beosztott (aki 1956-ban Budapesten teljesített szolgálatot) özvegye birtokában volt mostanáig. A Magyar Országos Levéltár főigazgatója a november 4-i átadási ünnepségre rendelkezésre bocsátotta az egykor a bőröndben őrzött iratokat.
Budapesten este hat órakor a Kossuth téren őrlángra állították a forradalom lángját az 1956-os emlékműnél, és mécseseket is gyújtottak. A nemzeti emléknap programját emlékkoncert zárta a budapesti Szent István-bazilikában.
