Fél év az új restitúciós törvényre

„2013 áprilisáig világos és végleges döntést vagyunk kötelesek hozni a visszaszolgáltatások ügyé­ben. Időközben azonban két fontos dolog is történt: az egyik az, hogy folytatódtak az ellenőrzések, és felfedeztük, hogy nagyon sok esetben a visszaszolgáltatás törvénytelenül történt, és az ügyek az ügyészségen vannak, a másik pedig az, hogy egy ennyire fontos kérdésben politikai konszenzusra van szükség” – mondta a kormányfő, majd leszögezte: a jelenlegi kérelmek alapján az államnak több mint 16 milliárd euró kárpótlást kellene fizetnie, ami a jövő évi állami költségvetés felét teszi ki.
Romániát a strasbourgi emberjogi bíróság szólította fel 2010 őszén, hogy általános jelleggel orvosolja „a nemzeti jogrendszerben található strukturális problémát” az elkobzott ingatlanok után járó kártérítések ügyében, miután megállapította: nem működőképes a román visszaszolgáltatási rend­szer. Romániának 2012 júliusáig kellett volna kiigazítania jogrendszerét, de végül kilenc hónap haladékot kapott. A Mihai Răzvan Ungureanu vezette volt kormány az év elején úgy akarta módosítani a restitúciót, hogy leállítja az ingatlanok természetbeni visszaszolgáltatását, a kárpótlások kifizetését pedig az ingatlan értékének 15 százalékára korlátozta volna a jelenlegi száz százalék helyett. Ezt a tervezetet végül sem a Demokrata Li­berális Párt, sem az RMDSZ nem támogatta. A Szociál-Liberális Szövetség még nem állt elő újabb tervezettel, de Ponta a lehetséges megoldások közé sorolta a természetbeni visszaszolgáltatás folytatását, a kárpótlási kérelmek újbóli ellenőrzését az esetleges csalók kiszűrése érdekében, valamint a kárpótlások kifizetésének beütemezését egy hosszabb időszakra.