Székelyföld nem engedhet a 48-ból

2007. december 14., péntek, Nemzet-nemzetiség

A magyarság többségének feszült figyelme kísérte végig az Erdélyből indult európai parlamenti képviselőjelöltek (Tőkés, Markó-RMDSZ stb.) kampányát, hiszen számukra nagyon fontos, hogy Brüsszelben mennyire tudják képviselni majd a Székelyföld autonómiatörekvéseit.

A jelöltek sikeressége összefüggött korábbi politikai szerepvállalásukkal, s győzelmük azon is múlott, hogy melyik fél álláspontja közelített leginkább a székelyek önrendelkezési erőfeszítéseihez. A keresztény szolidaritást is élvező Tőkés László úgy látja, hogy az új arcot kereső Európa új színfoltja lehet Erdély, programja az erdélyi tradicionális értékeket hangsúlyozza, melybe könnyen beilleszthetők Székelyföld autonómiatörekvései. Nagy riválisa, Markó Béla ,,újszerű" elképzelése az adminisztráció átrendezésével a történelmi Székelyföldet egy közigazgatási egységgé vonná össze.

Bakk Miklós politológus véleménye szerint a Székelyföld ügye alapvetően Romániában és a román belpolitikában dől el, de fontos eleme az európai politika dimenziója is e kérdésnek.

Vagyis: szükséges és hasznos Székelyföld kérdésének az európai parlamentben való képviselete, tehát a romániai EP-választásoknak nagy tétje volt minden szempontból. Mit tehet Székelyföld érdekében egy EP-képviselő, aki képviselni kívánja Székelyföld autonómiáját? Legfőképpen a következőket: ismerté teszi a kérdést, mint megoldatlant, európai problémát. Segít minden olyan kezdeményezésnek, mely a Székelyföld európai ,,trendjét" próbálja kialakítani. Bekapcsolódik azokba az európai áramlatokba, melyek az európai regionalizmust fogalmazzák meg és támogatják. Tőkés püspök szerint a mai román nemzeti szuverenitás fogalmát újra kell értelmezni, és meg kell állítani a homogenizáló törekvéseket.

Az erdélyi magyarság külpolitikai tevékenységének a központját ki kell építeni. A keresztény értékek hangsúlyát tovább erősítve, a közelmúlt örökségének felszámolását szem elől nem tévesztve, működtetni kell a külpolitikai tevékenységet.

Tőkés elképzelése szerint Románia Erdélyen kívüli területein is, sőt, az Európai Unió összes tagállamában is erősíteni kell a keresztény szolidaritást, a szociális egyenlőséget, ezen belül pedig különösen nagy hangsúlyt kell kapnia egy erős, közös európai szociális háló kialakításának, melynek legfőbb alapja és érintettje a család.

Az európai regionalizmus gondolata nyomatékosan végigvonult a Tőkés László kampányán. Az európai kisebbségvédelemről hangsúlyozottabban beszél, hiszen ennek pozitív gyakorlata lehet egy új közös európai kisebbségvédelmi bővített charta kiadása. Felhívja a figyelmet arra, hogy minden nyolcadik európai polgár kisebbségi. Határozottan megfogalmazza Bukarest felé is álláspontját: ,,A mi dolgunk a világos, mindenki által megérthető és megkerülhetetlen érvekkel alátámasztott beszéd, amit eddig elmulasztottak a nevünkben eddig a közvetítők. Lemondani az önálló külpolitikai eszközökről, beolvasztva a román nemzet állami külpolitika gyakorlatába akkor sem elfogadható, ha ennek hozadéka a bukaresti kormányzati béke."

,,A végrehajtó hatalomban való részvétel nem zárja ki saját közösségi érdekeink határozott és bátor külpolitikai képviseletét, tehát ezt kell tennie az erdélyi magyarok európai képviselőjének." — vallja Tőkés református püspök.

Az erdélyi magyarság ötven százalékát kitevő Székelyföld autonómiájáról kifejti, hogy a fejlődésnek, gyarapodásnak szükséges feltétele a sajátos közigazgatási és társadalomszervezési hagyományokat figyelembe vevő, a modern államigazgatás eszközeit hatékonyan ötvöző, az európai gyakorlatnak megfelelő sajátos jogállás. Ennek mostanáig legfőbb akadálya a román államszervezésben az Európai Unióhoz történő kapcsolódás alatt is tovább élő, homogenizáló és központosító kényszereket levetni nem tudó nemzetállami szemlélet. De az Európai Unió fejlődési iránya másfelé mutat.

A hasonló európai régiók — az olaszországi Dél-Tirol vagy a spanyolországi Katalónia — példája bizonyítja, hogy nemcsak a nemzeti identitás megőrzésének, hanem a gazdasági-társadalmi jólét elérésének is ez az útja.

Az ő szövetségükkel, Európa segítségével sikerülnie kell megvalósítani az autonóm Székelyföldet, ezt egyértelműen kell kimondanunk, majd következetesen képviselnünk. E gondolattal Tőkés László az erdélyi magyarok európai képviselője.

A történelmi székelyföld székeinek az 1867-es átszervezése vármegyévé együtt járt a székelyek önálló nemzeti létének megszüntetésével, ebből tanulva, nem engedhetnek a 48-ból. Románia európai uniós csatlakozásával létrejött egy új helyzet, amely lehetőséget ad arra, hogy a székelyek a nagyon régi hagyományokra épülő önrendelkezésük minimumához, az autonómiához ragaszkodjanak.

BAKK ISTVÁN

(A szerző első éves média-kommunikáció szakos hallgató)

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint milyen lesz a járvány negyedik hulláma?







eredmények
szavazatok száma 839
szavazógép
2007-12-14: Elhalálozás - x:

Elhalálozás

Elhalálozás
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a drága jó édesanya, nagymama
POP CAROLINA (LENUŢA)
életének 74. évében hirtelen elhunyt.
Temetése 2007. december 14-én 12 órakor lesz az ortodox ravatalozóháztól.
Pihenése legyen csendes, emléke áldott.
A gyászoló család
4202163
2007-12-14: Nemzet-nemzetiség - Sylvester Lajos:

Háromszék alkuszik vagy nem alkuszik?

A szerkesztőségi és olvasói találkozókon eddig is elhangzott az arra vonatkozó kérdés, hogy miben áll a lapunk főcíme fölé szerkesztett független napilap felirat, de az európai parlamenti választási kampány utószele biztosra vehetően újra elő-előkavarja ezt a kérdést.