Olyan esemény zajlott a múlt héten Sepsiszentgyörgyön, amelyen olyanok vettek részt (székelyek), akik nincsenek is, azért a földért, amelyik nem létezik (Székely). Mindezt olyan zászló alatt, amely ezek után szintén nem létezhet. Így azt is lehetne mondani, hogy nem volt semmi.
De mégiscsak volt, mert a Hargita, Kovászna és Maros Megyei Románok Civil Fóruma azt mondta, hogy románellenes, szélsőséges, sovén megnyilvánulás történt. Még jó, hogy azon nem létező személyek protestáltak, mert az ilyen cselekményeket a törvény bünteti. Viszont a nem létező személyeket (a székelyeket) nem lehet büntetni. Az említett fórum Szlovákiához akar fordulni, hogy tanácsot kérjen az ilyen „revizionista provokációk” elleni védekezéshez. Románia mostanában elég szép eredményeket ér el a kétnyelvűség korlátozásában, a magyar utcanévtáblák elleni harcban (Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyen), az intézmények kétnyelvű tábláinak leperelésében, de bizony, lehetne még a szlovákoktól tanulni. Például kötelezővé lehetne tenni a magyar nevek átírását, miként a szlovákok tették a magyar női nevekkel. Ott nincs olyan, hogy Kovács, csak Kovácsová. Itt az összes magyar nevet át lehetne írni románnak egy -escu végződéssel. Kovácsból lenne Covacescu. A keresztneveket meg egyszerűen le lehetne fordítani.
Ilyen módon jó román lett egy névváltoztatással a marosvásárhelyi alpolgármester asszony, Ionela Ciotlaus is (valaha Csatlós lehetett, most meg román csatlós), akinek kitűnően sikerült névváltozása utáni identitásváltása, és most ő az, aki azt mondja, hogy Marosvásárhelyen nem kétnyelvű utcanevekre van szükség, hanem vendégforgalmi célokat szolgáló, többnyelvű információs táblákra. Gondolom, hogy a több nyelv közé nem számítja a magyart, pedig Erdélybe a legtöbb turista Magyarországról jön. Ez ellen sem ártana tenni valamit. Ez ügyben is tanácsot kellene kérni a szlovákoktól, akik Sólyom László köztársasági elnököt nem engedték be országukba. Erre a Luxemburgi Bíróság meg azt mondta, hogy jól tették! Ezek után valamilyen formában ki kellene terjeszteni a beutazás megtiltását az összes magyar állampolgárra. Azoktól a román állampolgároktól, akik felvették a magyar állampolgárságot, meg kellene vonni a régit, akár a szlovákok teszik, de legjobb lenne kitoloncolni őket az országból.
Visszatérve az utcanévtáblákhoz, ezt is jól megoldották Marosvásárhelyen, akár az iskolák névadását. A táblán a román név vagy utcanév után magyarul ki lehet írni, hogy utca. Például a Dózsa György utca esetében a tábla így néz ki: Strada Gheorghe Doja utca. A helységneveknél is a szlovákok sokkal jobb megoldásokat találtak. Voltak ugyanis olyan helységek, amelyeknek soha nem volt szlovák nevük. Ezeknek egy-egy szlovák személyiség nevét adták.
Lehet, hogy nálunk is visszatérnek a régi szép idők, amikor majd a helységneveket csak románul lehet leírni, mint huszonhárom évvel ezelőtt?
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
