A teljes, 1010 fős mintában a Fidesz 38 százalékot, az MSZP 13 százalékot kapott, míg a pártot biztosan választók között ez az arány 71, illetve 20 százalék. A legnagyobb ellenzéki pártnak még nem volt a mostaninál nagyobb, a nagyobbik kormánypártnak pedig ennél kisebb támogatottsága — közlik a kutatók. A miniszterelnökről csak a megkérdezettek 19 százaléka gondolja, hogy inkább jól, mint rosszul végzi feladatát. Gyurcsány Ferencben a lakosság 13 százaléka bízik a felmérés szerint.

Kapcsolattartási támogatás

A jövő évi költségvetésben 720 millió forint szerepel a kárpátaljai és a vajdasági magyaroknak az anyaország schengeni csatlakozása miatt megnövekedett kapcsolattartási költségei támogatására — mondta Kozma József, az Országgyűlés külügyi bizottságának szocialista alelnöke. Magyarország december 21-i schengeni csatlakozása után az ukrajnai és a szerbiai állampolgárok csak vízummal léphetik át a határt. A 35 eurós vízummal fél év alatt kilencven napon át tartózkodhatnak a Schengen-zónában, ahol teljesen szabadon közlekedhetnek.

Fico nagyon derűlátó

,,Mi bármikor készek vagyunk találkozni a magyar kollégákkal, és készek vagyunk bármiről tárgyalni is" — jelentette ki tegnap Pozsonyban Robert Fico. A szlovák kormányfő október elején hivatalos pozsonyi látogatásra hívta meg Gyurcsány Ferencet, de a látogatásra egyelőre nem került sor. Fico kormányának színre lépése óta Budapest nemegyszer kifogásokat emelt a szlovákiai magyarokkal való bánásmód ellen. Fico tegnap azt mondta: a Magyarország és Szlovákia között fennálló, ,,elsősorban politikai téren növekvő" jelenlegi feszültség feloldásának lehetőségét a párbeszédben látja, derűlátását erre alapozza. ,,Meg vagyok győződve arról, hogy a szlovák kabinet mindent megtesz annak érdekében, hogy a két ország közötti feszültség ne terjedjen ki az egyszerű emberekre" — mondta részletezés nélkül Fico.

Hatpárti fellépés szélsőséges eszmék ellen

Az Európai Parlament tegnapi strasbourgi ülésén nagy többséggel elfogadták a Harc a szélsőséges eszmék európai terjedése ellen című nyilatkozatot. A dokumentum határozottan elítél minden, rasszista gyűlölettől vezérelt támadást, és felhívja a tagállami hatóságokat, hogy tegyenek meg mindent a felelősségre vonás érdekében. Felszólítja az Európai Bizottságot, hogy kísérje figyelemmel a politikai és vallási erőszakra való uszítás tiltását célzó jogszabályok teljes körű alkalmazását. A tagállamoktól azt kéri, hogy vonják meg az állami kereteket azon pártoktól, amelyek nem fogadják el az emberi jogokat, a demokráciát és a jogállamiságot.

A koszovói státus rendezése jövőben

A koszovói státus rendezése kora tavaszra halasztódik — jelentette ki az Európai Unió bővítési biztosa. Olli Rehn egy nappal azt követően fejtette ki a véleményét, hogy Szerbiában bejelentették: január 20-án rendezik meg a döntő fontosságúnak ígérkező elnökválasztás első fordulóját. Egyúttal azonban leszögezte azt is, hogy a jelenlegi helyzet nem tartható fenn, arra megoldást kell találni. Elemzők szerint Rehn ezzel világosan értésre adta, hogy az európai szervezet a szerbiai választás után hoz csak döntést a Szerbiából kiválni akaró Koszovó ügyében.