Vitát gerjesztett a helyi tanács szerda délutáni ülésén Barót csatlakozása az Öko Sepsi Egyesülethez, illetve részvényessé válása a Tega Rt.-ben. Az MPP-s Nagy István szerint az egyesülethez való csatlakozás nem a város érdekeit szolgálja, a köztisztasági feladatok versenytárgyalás nélküli odaítélése pedig törvénytelen. Az ellenvetések dacára – ráadásul az RMDSZ részéről senki sem próbálta meg érdemben visszaverni a kifogásokat – a tanács megszavazta mindkét előterjesztett határozatot.
Nagy István szerint az Öko Sepsi Egyesület nem egyéb, mint egy politikai játszma része: „ezen keresztül akarják a megye egyik legnyereségesebb cégének, a Tegának, azaz az RMDSZ-nek átjátszani a települések köztisztasági szolgáltatásait”. Mint mondotta, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Tega vezetője, Tóth-Birtan Csaba a szövetség megyei csúcsvezetőségének is tagja. Nagy István kifogásolta azt is: az egyesületbe való belépés egyben azt jelenti, hogy a háztartási hulladékot a Tega szállítja el. Csak akkor bízhatnák meg versenytárgyalás nélkül, ha saját cégük végezné el a munkát, minden más esetben hivatalosan meg kellene hirdetniük – érvelt.
Nagy István nem értett egyet azzal sem, hogy a város illetékként hajtsa be a köztisztasági díjat. Érvelése szerint ezt is csak akkor tehetnék meg, ha a saját szolgáltatójuk számára végeznék el a bérbeszedést. Számon kérte továbbá, miért nem egyéni szerződést kötnek a családokkal, mint történik az a környező településeken, ahol a Tega már évek óta végzi a szolgáltatást.
Lázár-Kiss Barna András polgármester válaszában úgy fogalmazott, ha másként döntenek, nem tennének egyebet, minthogy kiskaput kínálnak a kötelezettség alól kibúvóknak. Arra viszont felhívta a figyelmet: jelen állapot legtöbb hat hónapig állhat fenn, időközben hosszú távra szóló megoldást kell találniuk.
Dombi Réka Hilda jegyző is a polgármester álláspontját támasztotta alá, mondván, az illetékként való számontartás oda vezet, hogy mindenki időben szerződést köt, mert a késlekedőt kétszeres tarifával terhelik.
Az EMNP-s Szép Béla szerint, ha a díj illetékké válik, a munkanélküliek vagy a rosszul fizetettek – mint például a bibarcfalvi borvíztöltöde dolgozói – esetleges elmaradásuk miatt nem tudnak majd gond nélkül a hivatalhoz fordulni ügyes-bajos dolgaikkal, hiszen amíg nem törlesztenek, a hivatalnokok nem állnak szóba az emberekkel. A polgármester szerint nem lehet kifogás, ki hol dolgozik, hiszen eddig is ugyanazon jogok és kötelezettségek illettek meg mindenkit. Kencse Sándor szerint nem gondoltak a falusiakra, amikor e rendszert kigondolták: a környező községekben a közbirtokosság irodáiban is ki lehet fizetni a díjat, ám a Baróthoz tartozóknak a városba kell menniük.
A szavazás előtt a néppártiak szünetet kértek, ám az ülés ötperces megszakítása sem hozott békességet: Nagy István azt bizonygatta a polgármesternek, maga a szavazás is törvénytelen lesz, ha elfogadását nem kötik kétharmados többséghez, hiszen annak tárgya a város vagyonát érinti. A néppártiak véget vetettek minden kételynek, miután az RMDSZ-szel szavaztak, s elfogadták az előterjesztett tervezetet.