Bécsben tartott kihelyezett ülést ausztriai magyar szervezetek képviselőivel közösen tegnap az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága. Az ülés célja az volt, hogy a helyszínen tájékozódjanak a képviselők az ausztriai közösségek helyzetéről – mutatott rá Potápi Árpád János (Fidesz), a bizottság elnöke.
„Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ne csak az Országház falai között tartsuk bizottsági üléseinket, hanem eljussunk a magyarok által lakott Kárpát-medencei régiókba” – fogalmazott.
A találkozón az egyesületek fölvetették, hogy nem megoldott az ausztriai magyar anyanyelvi oktatás helyzete, és hogy a népcsoporttörvény módosításának tervezetét a többi ausztriai népcsoporthoz hasonlóan ők sem tudják elfogadni. Súlyos problémának nevezte az oktatás helyzetét. „Azok a gyerekek, akik nem vesznek részt anyanyelvi oktatásban, a következő évtizedekben el fognak veszni a magyarság számára” – fűzte hozzá. A bizottság odafigyel arra, hogy a népcsoporttörvény miként alakul a következő hónapokban, és megpróbálják az eseményeket úgy befolyásolni, hogy az a magyar közösség számára a legjobb legyen.
Deák Ernő, az Ausztriai Magyar Szervezetek és Egyesületek Központi Szövetségének elnöke úgy vélekedett: az egyes szervezetek közötti ellentétek az ausztriai magyarok kárára válnak a népcsoporttörvény és az oktatás esetében is – jelentette ki. A kis létszámú ausztriai magyarság nem engedheti meg magának, hogy több képviselő-testülete legyen – hangsúlyozta. Schmuk András, az Europa Club elnöke kiemelte, hogy megváltozott az ausztriai magyarság képe, az emigrációs magyarság egyre nagyobb mértékben újonnan Ausztriába települőkkel töltődik fel. Örvendetes, hogy egyre nagyobb a magyar oktatás iránti érdeklődés – mondta. Az Europa Club idén ausztriai magyar gyülekezetekkel együtt kivált a Központi Szövetségből, és más szervezetekkel közösen létrehozta az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztalát. Kullmann Sándor, a Közép-burgenlandi Magyar Kultúregyesület vezetője a középfokú magyar nyelvű oktatás erősítését szorgalmazta. Gondot jelent a magyarság elöregedése, s hogy az egyesületeknek nincs utánpótlásuk. Fontosnak tartja, hogy ne csak választható tantárgyként, hanem kötelező tárgyként is kerüljön be a magyar a középfokú oktatásba az Őrvidéken.
Az egyes határon túli területeken részben eltérőek, részben hasonlóak a magyarság gondjai – mondta Szili Katalin, a bizottság alelnöke. Míg különbségek tapasztalhatóak például a könnyített állampolgárság megszerzésében egy felvidéki, vagy egy székelyföldi, illetve délvidéki magyar helyzetében – másrészről közös igény a támogatásokhoz való hozzájutás.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
