Jövő év áprilisáig döntenie kell Romániának az elkobzott javak visszaszolgáltatásának módjáról, éppen ezért az RMDSZ kidolgozott egy tervezetet, amely lehetővé tenné a gyors és méltányos restitúciót, illetve kárpótlást – jelentette be Kelemen Hunor szövetségi elnök, aki Markó Attila sepsiszentgyörgyi és Márton Árpád erdővidéki-sepsiszéki képviselőjelölttel közösen tartott sajtótájékoztatót Sepsiszentgyörgyön.
Lebénították a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának munkáját a Romániából érkezett restitúciós perek ezrei, ezért szólították fel a kormányt: egyszerűsítse és egyértelműsítse a folyamatot. Az RMDSZ végig a természetbeni visszaszolgáltatást szorgalmazta, és ennek szellemében kérték fel a tervezet kidolgozására szakembereiket – ismertette az előzményeket Antal Árpád, a sepsiszentgyörgyi szervezet elnöke. Kelemen Hunor vázolta, mi történt az elmúlt egy évben. Az első határidő tavaly tavasszal lett volna, a Boc-kormány bukása után az Ungureanu-kabinet olyan megoldást javasolt, amellyel az RMDSZ nem érthetett egyet: teljesen le akarták állítani a természetbeni visszaszolgáltatást, és 30 százalékra korlátozni a kárpótlást, s ennek kifizetését is elnyújtották volna hat-hét évre. Ekkor kért és kapott haladékot Románia idén tavaszig. Kelemen kiemelte, Strasbourgból nem szabják meg, milyen módszert kell Romániának alkalmaznia, de elvárják, hogy egységes, gyors, átlátható eljárást dolgozzon ki. Az RMDSZ elnöke szerint elfogadhatatlan az, hogy huszonhárom év után „hajtűkanyarral teljesen ellenkező irányba forduljon a visszaszolgáltatás”, méltánytalan és igazságtalan lenne, éppen ezért az RMDSZ a továbbiakban is ragaszkodik a természtbeni restitúcióhoz, az egyetlen, amiről hajlandóak tárgyalni, az a kárpótlások kifizetési idejének felosztása. Ugyanakkor Kelemen Hunor azt is elmondta, nemcsak az ingatlanok, hanem az ingóságok restitúciója is rendezésre vár, az RMDSZ szerint ebben az esetben is a természetbeni visszaszolgáltatás elvét kell követni.
Markó Attila elmondta, hogy első szakaszban az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó részt dolgozták ki, beiktattak több olyan pontosítást, melynek hiánya számos problémát okozott az eddigi eljárások során. Egyértelműen meg kell határozni, hogy mely ingatlanokra vonatkozik a törvény, az egyházak saját épületei mellett szerepelniük kell a rendek, egyházi alapítványok, egyéb egyházi intézmények ingatlanjainak – fejtette ki, de elmondta azt is, fontos lenne, hogy figyelembe vegyék az eddig letett kéréseket, hogy ne kelljen a visszaigénylési folyamatot elölről kezdeni. Markó Attila hozzátette: az új törvénynek arra is ki kell térnie, hogy mi lesz a visszaadott ingatlanokkal, ugyanis azt is ki kell védeni, hogy például egy iskola utcára kerülhessen.
Márton Árpád elmondta, Romániában az az egyik legnagyobb gond, hogy a törvényalkotók abból indulnak ki, az alkalmazók a törvény szövegét jóhiszeműen értelmezik, de a valóságban ennek pont az ellenkezője tapasztalható. Kifejtette, a jelenlegi törvény is lehetőséget adna arra, hogy az épülettel együtt az ingóságokat is visszaadják, de a gyakorlat azt mutatja, ezeket a kérdéseket minden egyes törvényben külön-külön tisztázni kell, hogy ne lehessen félreértelmezni az előírásokat. „A legfontosabb, hogy legyenek leszögezett határidők. Amit lehet, azt minél előbb vissza kell adni természetben, utána pedig kezdődjék meg a kárpótlás” – hangsúlyozta Márton Árpád.
