A népek közötti megbékélés fontosságáról tartottak konferenciát tegnap Brüsszelben Surján László, az Európai Parlament alelnökének szervezésében. A kereszténydemokrata politikus felvezetőjében arról beszélt, a két világháború után ma elképzelhetetlen, hogy Franciaország és Németország között háború robbanjon ki. Elmondta, hogy jelenleg az Európai Unió gazdasági nehézségeken megy át, ami társadalmi nyugtalanságot is szül. A néppárti képviselő leszögezte: nem szabad elfelejteni, hogy a vita nem háború.
Gál Kinga fideszes EP-képviselő rámutatott, hogy nemcsak gazdasági, hanem értékválság is van, újra és újra meg kell erősítenünk, hogy kiállunk értékeink mellett. A múlttal való szembenézés és megbékélés, valamint a különböző történelemértelmezések összebékítésének témájában Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója arról beszélt, hogy Magyarország a XX. században két totalitárius diktatúrának is áldozatul esett. A történész szerint nemcsak a kivégzettek, az elhurcoltak, a meggyilkoltak voltak a totalitárius diktatúra áldozatai, hanem a kevés kivételezetten, a hatalmi elit tagjain kívül az egész társadalom, amelyet megfosztottak a választás, a gondolkodás és a lelkiismeret szabadságától. „Ha a közös, európai nemzeti emlékezet nem működik, s nincs szellemi egység, akkor nem leszünk képesek megérteni egymást” – hangsúlyozta.
A kelet-közép-európai népek megbékélésének témájában Kollai István történész a Meghasadt múlt projektet ismertette, amelynek célja a magyar és a szlovák nép konfliktusának feltárása és ezáltal a megbékélés előmozdítása. Rámutatott, hogy a magyarok a XIX. század óta egyedül érzik magukat környezetükben, a szlovákokat vagy pánszlávnak, vagy tótnak tekintették az első világháború előtt. A magyarok benyomása a XX. században szerinte az volt, hogy a sors nem kedvez nekik, kialakult a „Trianon-folklór”, ugyanakkor a magyarok általánosságban keveset tudnak a szlovákokról, történelmük mérföldköveiről vagy nagy személyiségeiről.
Stefan Hríb szlovák újságíró azt mondta, a trianoni döntés nem volt sem bölcs, sem igazságos, valamint hogy Szlovákiában és Magyarországon továbbra is homlokegyenest ellentétes az első bécsi döntés vagy például a Beneš-dekrétumok megítélése. „Nem bánom kimondani, hogy a trianoni szerződés igazságtalan volt a magyarokkal szemben” – jelentette ki Hríb, aki úgy ítélte meg, hogy a korábbi konfliktusok után, az euróválság közepette béke van a két ország között. Az újságíró szerint nem kell várni a politikusokra. Úgy vélte, változtatni kell a történelemtanítás módszerein Szlovákiában, mert a tankönyvekből kulcsfontosságú dolgok hiányoznak a közös múltról, és már fiatal korban a magyarok ellen hangolják a szlovák diákokat. „Ha a németeknek és a franciáknak sikerült, akkor mi is meg tudjuk csinálni. Kis lépésekkel kell kezdeni: legyenek közös filmek, könyvek, közös jégkorongliga, közös légierő, miért is ne?” – vetette fel a tartós megbékélés lehetséges módjait a szlovák publicista.
Surján László kitért az Európai Uniónak ítélt Nobel-békedíjra is, s felidézte: az indoklásban többek között az szerepel, hogy az EU sok etnikai konfliktus rendezéséhez hozzájárult. Surján László szerint nem sok, csak pár etnikai konfliktus rendeződött, mert a feszültségek nagy része nem is etnikai eredetű. „Első a diagnózis, mert helyes diagnózis nélkül félrekezeljük a beteget, ami életveszélyes” – mutatott rá az eredeti szakmáját tekintve orvosdoktor Surján László. „A szőnyeg alá söpört dolgok idővel csontvázakká válnak a szekrényben” – mondta. Rámutatott, hogy Szlovákiában többnyire nincs feszültség ott, ahol a szlovákok és a magyarok együtt, egymás mellett élnek, vagyis a szlovák–magyar bizalomhiány forrása sem etnikai, hanem politikai jellegű.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
