Minden írásom azt a célt szolgálja, hogy neveljük a székelységet, mert azt szeretném, hogy életemben megérjem Székelyföld belső, területi autonómiáját, és ahhoz, hogy ezt elérjük, nevelni kell – hangoztatta Kádár Gyula történész Múltunk kötelez című kötetének tegnap esti sepsiszentgyörgyi bemutatóján.
A Székely Nemzeti Múzeumban tartott rendezvényen Antal Árpád köszöntötte egykori történelemtanárát, Kádár Gyulát, majd Szekeres Attila beszélt a szerző legújabb munkájáról. Mint mondta, Kádár Gyula életműve idén két fejezettel bővült, egyrészt társszerzője a székely-tankönyvnek, másrészt egy sorozat harmadik kötetét, a Múltunk kötelez című könyvet tette le karácsonyi ajándékként az olvasó asztalára. A könyv két, külön-külön is kötetbe foglalható szaktanulmányt tartalmaz Szent Istvánról és koráról, illetve Erdély gyógyítástörténetéről, ez utóbbi igen érdekes, úttörő munkának tekinthető. Kádár Gyula ismertetőjében leszögezte, nem kimondottan szakmunkának szánja kötetét, célja a székelység nevelése, így könyve eszköz, „békés fegyver, mert a legveszélyesebb fegyver a szó”. Mint mondta, István király történelmünk legjelentősebb személyisége, aki államba szervezte a magyar népet, Magyarország pedig a középkori Európa legegységesebb államának tekinthető. A tizedik század közel negyven győztes csatával a „magyarok százada”, mindez és az ehhez hasonló történelmi tények ismerete pedig az autonómiaharc szükséges kellékei. Javasolta ugyanakkor, hogy november 28. akár a székelység napja is lehetne, mert ehhez kötődik Háromszék önvédelmi harcának kezdete. Erdély gyógyítástörténeti fejezete kapcsán elmondta, megírásának ötlete már 1973-ban megszületett, azért is, mert nem talált egy tisztességes, koherens orvostörténeti dolgozatot. Tizenöt fejezetet írt, számos forrásanyagot használt, „rendszert kellett teremteni, témakörönként összesíteni”. Számos érdekességet említett, kiemelve, hogy az évszázadok során állandó célként szerepelt az anyanyelvű orvosi, egészségügyi képzés biztosítása.
