Az EU még szorosabb összefonódásáról szóló csúcson csütörtökről péntekre virradóra megállapodtak a tagállamok vezetői, hogy létrehozzák a közös európai bankfelügyeletet, és jövő év elején a bankszanálási rendszerről és a közös betétgaranciáról is döntenek. Ezzel 2014 elejére létrejöhet a bankunió, legalábbis az eurózónában. A teljes bankunióhoz szükséges bankszanálás és betétbiztosítás részleteit a következő fél évben dolgozzák ki, és ha minden összejön, akkor 2014 januárjától élesedhet a rendszer. Az EU integrációja szempontjából ez mérföldkő lesz. A belépés csak az eurót használóknak lesz kötelező, de a zónán kívüliek is csatlakozhatnak.
Kitörni az ördögi körből
A jelenlegi európai gazdasági válság egyik fontos tanulsága, hogy a bankok és az államok egymás helyzetét nagyon gyorsan képesek aláásni. Ha egy tagállamban a bankok bajba kerülnek, akkor az államnak kell kisegítenie, amely viszont a maga során eladósodik. A bajban lévő bankok visszafogják a hitelezést, és ez rontja a növekedés lehetőségét. Az állam közben eladósodása miatt megszorításokra kényszerül – ez szintén akadályozza a növekedést. Ha az állam eladósodása az első probléma, akkor a megszorítások fékezik a gazdaságot, ez pedig a bankok helyzetét rontja. Különösen rossz ilyenkor a helyzet, ha sok pénzt fektettek a bankok állampapírokba. Az ír válság például azzal kezdődött, hogy az ír bankok túl sok be nem hajtható jelzáloghitelt adtak. Az ír bankrendszer megmentésére elképesztően nagy összeget költött az addig racionálisan költekező állam, amitől Írország iszonyatosan eladósodott. Spanyolországban is a bankok helyzete roppant meg először, szintén az ingatlanbuborék miatt. Görögországban viszont az állam adósodott el brutálisan, és az ebből következő megszorítások évek óta recesszióban tartják a gazdaságot. Ráadásul a görög állampapírok elértéktelenedtek, a bankoknak el kellett engedniük az athéni kormánnyal szembeni követeléseik nagyobbik részét. A bankunió az ilyen típusú ördögi köröket hivatott szétvágni. A megoldás azért is égetően fontos, mert a tagállamok és a némely bankok válságai fertőzőek: a szorosan összefüggő európai gazdaságok egymást rántják maguk alá, ahogy a több országban működő bankok baja sem marad az országhatárokon belül.
A bankunió két eszközzel jelenthet megoldást. Egyrészt az ír és a spanyol példák azt mutatták, hogy a nemzeti felügyeletek nem feltétlenül hatékonyak. Túl elnézőek voltak, és a helyi politikai-pénzügyi érdekektől független, távolabbi, közös felügyelet hatékonyabb lehet. Vagyis az ingatlanbuborékok talán nem nőhettek volna ekkorára, ha egy nemzetközi stáb elfogulatlanul figyeli őket. A másik nagyon fontos eszköz a közös mentőcsomag lehetősége lehet. Vagyis ha baj van, akkor nem az állami költségvetésből kell szanálni a bankokat, hanem valamilyen közös alapból, és így a bankok nem tudják magukkal rántani az államokat.
A föderáció irányába
A csúcs hivatalosan nem csupán a bankunió részleteinek megvitatásáról szólt, hanem a nagy föderációs terv megtárgyalásáról is. Még a nyáron bízták meg a négy elnököt – (tanácsi elnök), José Manuel Barroso (bizottsági elnök), Mario Draghi (EKB-elnök) és Jean-Claude Juncker (Eurogroup elnök) – hogy dolgozzanak ki menetrendet, miként fokozódjék az európai integráció, aminek akár egy föderatív szerveződés is lehetne a vége. Ők jutottak arra, hogy a politikai unióban végződő folyamat első lépése a bankunió legyen.
Úgy tűnik, hogy a nagy föderációs terv többi lépését időben erősen kitolták. Már a bankunió megvalósítása is csúszásban a kora ősszel tervezett menetrendhez képest. Az egész folyamat nehézkessége pedig különösen szembetűnő, ha figyelembe vesszük, hogy a bizottság saját integrációfokozó terve olyan dolgokat ír, mint a nemzeti költségvetésekkel szembeni brüsszeli vétójog, vagy az eurókötvények bevezetése. Ilyenekről egyelőre szó sincs. Másrészt viszont Herman Van Rompuy péntek hajnalban azt mondta, hogy a bankfelügyeletről szóló megállapodás elképesztően hamar, alig néhány hónap alatt megvolt, és már ez is fantasztikus eredmény.
A mostani csúcs nagy lépést jelent a bankunió megteremtése felé, ami azt jelenti, hogy egy konkrét ügyben sikerült modellezni a nagy föderációs tervet is: a szuverenitás csökkentése és a cserébe nyújtott szolidaritás növelése elvét egy konkrét és sok pénzt kockáztató rendszerben elkezdik alkalmazni. Hogy innen tovább akar és tud-e majd menni az EU (vagy legalábbis az eurózóna) a még erősebb integráció felé, az csak hónapok, de inkább évek múlva derülhet ki. Ám ha csak a bankunió esetében sikerül belátható időn belül megerősíteni az integrációt, már az is jelentősen átalakítja az eurózóna belső rendszerét. (index.hu)
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
