A májusban beiktatott Ponta-kormány összesen 5,8 millió lejt vett el Sepsiszentgyörgytől, és bár ebből 2,2 milliót visszaperelt a város, a kilátások nem túl biztatóak, a térség gazdasági elsorvasztása minden jel szerint folytatódik – nyilatkozta tegnap Antal Árpád polgármester, tételesen is felsorolva az utóbbi hónapok veszteségeit, az Ungureanu-kormány által kiutalt 3,36 millió lej visszaigénylésétől kezdve.
Ebből ugyan sikerült valamennyit helyben marasztalni, de a bukarestiek leleményesek, másutt is találtak lefaragnivalót. A hőszigetelési programból 357,2 ezer lejt vettek el, a földrengés által megrongált Domb utcai tömbháztól a teljes 400 ezer lejes összeget, további 195 ezer lejt pedig a Mikes utcai szociális lakások felújítására szánt alapból. A legnagyobb érvágást a csatornázáson ejtették, az 501,3 ezer lejes beruházásból egy december 3-án keltezett levélben csak 708 lejt hagytak jóvá. Az egészben az a legszebb, hogy nagyrészt kormányprogramokban leszerződött, már elköltött, elszámolt, az illetékes minisztériumok által jóváhagyott költségekről van szó, amelyekkel az állam az önkormányzatoknak és a kivitelező cégeknek tartozik. Ha átlagot számolunk, ez havi félmillió lejes hiányt jelent a megyeszékhelynek, bár ez nem végleges adat, további 1,8 millióért is perbe szállnak.
A megyétől 1,5 millió eurót, azaz 6,4 millió lejt von vissza a Ponta-kormány – egészítette ki az elhangzottakat Tamás Sándor megyeitanács-elnök, aki Zágon (tegnapi lapszámunkban ismertetett) nehéz helyzetével is példázta, hová vezet Székelyföld gazdasági bojkottálása. A megkezdett sportlétesítményekre egyetlen lejt sem adtak, csatornázásra – amelyben Sepsiszentgyörgy mellett Barót, Kézdivásárhely és Kovászna is érdekelt – és útépítésre pedig az országos alap 0,1 százalékát. Ez égbekiáltó, mert a lakosság létszáma szerint arányosan 1,2 százalék járna Háromszéknek, ha pedig az elmúlt évek gyakorlatát is beszámítjuk, akkor 3–4 százalék. És itt valószínűleg nem áll meg a térség hátranyomása, várható az elmúlt években kínnal-bajjal 65 százalékra feltornászott magyar intézményvezetők leváltása is: a megyei vízügyi hivatalnál és a környezetvédelmi ügynökségnél ez már megtörtént – figyelmeztetett Tamás, aki szerint agresszív magyarellenességre is számíthatunk az elkövetkező időben. Az RMDSZ–SZLSZ szerdán nyilvánosságra került titkos szeptemberi megállapodására is kitért: leszögezte, hogy ez csak egypár soros, elvi egyezség volt a választások utáni együttműködésről azért, hogy a magyarok ott legyenek az országos politikai piacon. El lehetett volna érni a prefektuscserét is – vélekedett, majd leszögezte: ő maga jogászként azt nézi, hogy mire szerződik, nem azt, hogy kivel. Az RMDSZ-nek egyezségeket kell kötnie a magyar közösség érdekében, a jogok bővítésére és a magyarlakta települések fejlesztésére minden lehetőséget meg kell ragadni – magyarázta. Ellenzékben nehezebb lesz, de megyünk előre, mert a feladatok megoldására meg kell vívni a napi csatákat ebben a balkáni környezetben is, a kiabálástól ugyanis nem lesz sem több jogunk, sem élhetőbb környezetünk. Antal Árpád arra emlékeztetett, hogy az Ungureanu-kormány azért bukott meg, mert az RMDSZ ragaszkodott az elveihez, és szintén elvi kérdés, a nemzetállam visszautasítása miatt esett az SZLSZ-szel való együttműködés is, az egyetlen szószegő azonban Crin Antonescu liberális pártelnök, aki az utóbbi hónapokban módszeresen azon dolgozott, hogy a Ceauşescu-időkre emlékeztető magyarellenes hangulatot szítson a román közéletben, most pedig erre az általa gerjesztett hangulatra hivatkozva taszítja el az RMDSZ-t. Ezt azonban nem nézik el neki, csokorba fogják szedni a nyilatkozatait, és elküldik az ilyen kérdésekre igencsak érzékeny európai liberálisoknak – ígérte Antal Árpád, ugyanakkor pontosított is: az RMDSZ az elmúlt huszonhárom évben nem végig, hanem megszakításokkal összesen tíz évig volt kormányon: 1996 és 2000, 2004 és 2008 között, illetve 2010-ben és 2011-ben.
