Alig hihető történet. Két egypetéjű iker leány, akit szegény és egyedülálló anyjuk nem tudott felnevelni, két gyermektelen családhoz került, akik jelentős távolságra laktak egymástól az Amerikai Egyesült Államokban. A ritka véletlen (nem részletezzük) tette lehetővé negyven év után az ikrek találkozását.
Akik a rendkívül boldog nővérek találkozásán jelen voltak, azonosságot, és nem hasonlóságot láttak. Megdöbbenésük a hitetlenkedésig fokozódott, amikor kiderült, hogy betegségeikben, nevükben, férjük és kutyájuk nevében, ízlésük, az ételek és szépítőszereik tekintetében azonosak. De még férjeiket is hasonlóan becézték, öltözetük sem különbözött. A genetikusok szerint ez a szinte egyedi eset csakis azáltal volt lehetséges, hogy azonos társadalmi és életviteli feltételek között nevelkedtek. Gyenge magyarázat. Mindazonáltal mi most nem megyünk bele az átöröklés és a környezet alakító hatásának máig tartó vitájába. Erről talán más alkalommal.
Fajunkon belül azonban jól látható különbségek is vannak. Amellett, hogy minden ember egy külön világ, a fentiekhez hasonló azonosság még az egypetéjű ikrek esetében is ritka. Földrajzi és időbeni elkülönülésünk Földünk különböző égövein mintegy 40–16 ezer éve, az őskőkortól (paleolitikumtól) folyamatosan alakította ki azokat a rassz néven kategorizált embertípusokat, amelyeket ma ismerünk. Öt nagyrasszt írtak le, amelyeken belül tovább elkülönülő kisrasszok, alcsoportok vannak.
A nagyrasszok: 1. khoishanid (capoid). Ide a dél-afrikai hottentották, busmanok tartoznak. Az ember legősibb, ma már kevés számú közössége; 2. negroid (kongoid). A Szaharától délre élő pigmeusok (fajunk „törpéi”) és a nilotidok (fajunk „óriásai”). Ők az afroamerikaiak ősei; 3. veddo-ausztralid. Indiában a tamilok, veddák, melanéziaiak, új-guineaiak, őslakos ausztráliaiak, az abók tartoznak ide; 4. mongoloidok: a legelterjedtebb csoport. Kontinentális mongoloidok, pl. Kamcsatkában, Grönlandon, Patagóniában, Kelet-Ázsiában (Kína, Korea), Óceániában (Csendes-óceán szigetvilága) és Ausztráliában. A japánok (ainuk) is mongoloidok; 5. kaukazoidok (europidok): Indiában, Közép-Ázsiában, Európában (feltételezik, hogy kialakulásuk ősi színtere a Kaukázus). Érdekes a baszkok sajátos eltérése valamennyi rassztól. Tudósok feltételezik, hogy ők Európa legősibb benépesítői.
A rasszok jellegzetességei a testméret, bőrszín, szőrzetsűrűség és göndörség, sima vagy hullámos haj, de az arc antropometriája, a szemhéjredő, a szem és a haj színe stb. egyaránt fontos egy rassz besorolásában.
Amikor Sepsiszentgyörgyön járt Kiszely István (1932. június 14.–2012. augusztus 28.), a magyarság-székelység antropológiai jellegzetességeiről sokat beszélt, azzal a lényegi mondanivalóval, hogy az europid kisrasszaiból és a mongoloidból (pl. a kúnságiak) számos vegyes jelleg mutatható ki népességünkben. (Ajánlom a bővebb ismeretek iránt érdeklődőknek a Magyar föld – Magyar faj című kiadvány negyedik kötetét: A magyar ember – A magyarság antropológiája, írta Bartucz Lajos).
Kérdésünk: A rasszizmus szellemi és erkölcsi minőséget lát az emberi rasszokban, e szerint különböztet meg és fogad el vagy üldöz közösségeket. Ön egyetért ezzel?
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
