Magyarországon alaptörvény-ellenesnek ítélte a választási eljárásról szóló törvény több rendelkezését, így a minden választóra kiterjedő regisztrációs kötelezettséget az alkotmánybíróság, amely tegnap határozott a köztársasági elnök kezdeményezéséről. Áder János köztársasági elnök december 6-án kérte az Országgyűlés által elfogadott, de ki nem hirdetett jogszabály alkotmányosságának vizsgálatát. A döntést követően a Fidesz bejelentette: nem lesz regisztráció a 2014-es választásokon.
Az alkotmánybíróság – az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatának figyelembevételével – megállapította, hogy a magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgárok esetében a regisztrációs kötelezettség indokolatlanul korlátozza a választójogot, ezért alaptörvény-ellenes. A testület szerint a törvény a választójog gyakorlását egy többletfeltételtől, az előzetes választói feliratkozástól teszi függővé. Közölték: az államnak a rendelkezésére álló hatósági nyilvántartások alapján biztosítania kell, hogy az e nyilvántartásokban szereplő választók előzetes nyilvántartási kérelem nélkül is élhessenek szavazati jogukkal. Az alkotmánybíróság ugyanakkor megállapította, hogy a regisztráció a választópolgárok bizonyos csoportjainál éppen a szavazati jog gyakorlását segíti elő, ezért esetükben indokolt az eljárás. Ide tartoznak a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező nagykorú magyar állampolgárok, a Magyarországon élő nemzetiségeknek azok a tagjai, akik nemzetiségi listákra kívánnak szavazni, valamint azok, akik szavazási segítség iránti igényt kívánnak bejelenteni. Az alkotmánybíróság szerint az alaptörvénybe ütköznek a törvénynek a választási kampánnyal kapcsolatos egyes rendelkezései is.
A döntésre reagálva Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette: nem lesz regisztráció 2014-ben, az eljárás esetleges alkotmányba foglalása ugyanis a zűrzavar érzését kelthetné a szavazók körében. Mint modnta, minden részletkérdésben tanulmányozni fogják az alkotmánybíróság döntését, és azt tiszteletben tartva februárra, a parlament tavaszi ülésszakának kezdetére alakítják ki a végleges normaszöveg-javaslatukat. „Természetesen az alkotmánybíróság döntése után is van lehetőség arra, hogy módosítsuk az alkotmányt, és az alaptörvény szövegében biztosítsuk a regisztráció alkotmányos védelmét. A kétharmados parlamenti többségnek ehhez megvan a választóktól kapott felhatalmazása, azt mondhatnám, megvan a politikai ereje. Az erő azonban nem minden. Az ész szava és a politikai felelősségérzet ma mást kíván tőlünk” – fejtette ki Rogán Antal.
A Fidesz szerint ugyanakkor az előzetes feliratkozáson kívül a többi kérdésben politikai és közjogi egyetértés alakult ki – magyarázta, az új szisztéma alapelvei közé sorolva a kisebb létszámú Országgyűlést, a választókörzetek arányosítását, továbbá azt, hogy megváltoztatták a jelöltállítás rendszerét, megszüntették a sokat bírált ajánlószelvényes megoldást. Különösen fontosnak nevezte, hogy a határon túli magyaroknak megteremtették a politikába való beleszólás lehetőségét.
Az ellenzéki pártok egyébként üdvözölték a taláros testület döntését. Az MSZP szerint a Fidesz beismerte vereségét azzal, hogy lemondott az előzetes regisztráció bevezetéséről. Az LMP szerint politikatörténeti fordulópontot jelent az alkotmánybíróság döntése, mivel a testület ezzel a Fidesz választókra hivatkozó, de a társadalom kétharmadának nem tetsző politikájáról is véleményt mondott. A Jobbik szerint az ügyben hozott ítéletével az alkotmánybíróság kimondta az igazságot.