A világ 26 vezető gleccserkutatójának többsége azonban mégis úgy véli, hogy a jégtakarók olvadása a várt mértéket jóval meghaladhatja. A szakértők becslése alapján a jégdzsungelek olvadása csak ebben az évszázadban valószínűleg 29 centiméterrel növelheti az átlagos globá­lis tengerszintet. A Nature Climate Chan­ge folyóiratban közölt tanulmányukban a kutatók esélyt adtak további, jelentősebb emelkedésnek is. Figyelembe véve az olyan tényezőket is, mint a tengervizek hőmérsékletének emelkedése okozta termális expanzió és a hegyi gleccserekből származó vízmennyiség, a globális tengerszint-emelkedés mértéke a század végéig jóval meghaladhatja az akár egy métert is – mutattak rá.
„Vizsgálatunk szerint a globális ten­gerszint-emelkedéshez való hozzájárulás tekintetében a jégtakarók je­lentik a legnagyobb bizonytalanságot” – hangsúlyozta a tanulmányt ve­zető Jonathan Bamber, a Bristoli Egye­­tem professzora. Mint hozzátette, az eredmények alapján a gleccserkutatók ötszázalékos esélyt látnak ar­ra, hogy 2100-ig egy méterrel vagy még többel növekedjék a globális ten­gerszint. A szakember szerint egy ilyen mértékű emelkedésnek rendkívül súlyos következményei lehetnek, például az, hogy 187 millió embert kell kitelepíteni az otthonából. A tengerszint-emelkedés jelenti a klímaváltozással együtt járó egyik legnagyobb fenyegetést. A melegedő éghajlat hatására növekszik az óceánok térfogata, gyorsabban olvadnak a hegyi jégárak, illetve a sarkvidékek bizonyos területeinek jégtakarói. A kutatók ugyanakkor bizonytalanok azt illetően, hogy a jégtakarók miként fognak reagálni az emelkedő globális átlaghőmérsékletre és klímaváltozásra.
A szakemberek számára most annak a megállapítása jelenti a legnagyobb kihívást, hogy a grönlandi és a nyugat-antarktiszi jégtakarók olvadása milyen mértékben köthető azok természetes változási folyamataihoz, és mennyiben az üvegházhatású gáz kibocsátásához.