1929. január 14-én kezdődött Budapesten a III. asztalitenisz-világbajnokság, mely fölényes magyar sikert hozott, érmekben számolva: 4 arany-, 3 ezüst- és 7 bronzérem a mérleg. Férficsapat: 1. Magyarország (Barna Viktor, Glancz Sándor, Kelen István, Mechlovits Zoltán, Szabados Miklós), női egyes: 1. Mednyánszky Mária... 3. Gál Magda és Sipos Anna, férfi páros: 1. Barna Viktor, Szabados Miklós, 2. Bellák László, Glancz Sándor, 3. Réti István, Szegedi György, vegyes páros: 1. Sipos Anna, Kelen István, 2. Gál Magda, Bellák László, 3. Mednyánszky Mária, Mechlovits Zoltán, férfi egyes: ...2. Szabados Miklós, 3. Mechlovits Zoltán, női páros: ...3. Gál Magda, Zádor Ilona és Mednyánszky Mária, Sipos Anna.
1857. január 15-én jelent meg az első magyar sportlap, a Lapok a lovászat és vadászat köréből, mely 1858-ban a Vadász- és Versenylap címre váltott. Főszerkesztője Bérczy Károly. v Nyolcvankilencedik születésnapját ünnepli Kolozsváron Sarkady Árpád vízilabdázó. Nagyenyeden született, Kolozsváron sportolt előbb úszóként (1946-ban például nyolc bajnoki címet nyert), majd vízilabdázóként. Mint vízilabdázó részt vett a berlini és a bukaresti Világifjúsági Találkozókon, a budapesti Főiskolai Világbajnokságon, majd 1952-ben a helsinki olimpián, ahol a Norman Zoltán, Jordáky Béla, dr. Kelemen Attila, Hoszpodár Zoltán, Simon Ferenc, Török Gábor, Deák Gyula, na és Sarkady Árpád összetételű román válogatott a selejtezők során búcsúra kényszerült. Edzőként a sport területén dolgozott nyugdíjazásáig. Olyan tanítványai voltak, mint a három olimpián sze­repelt vízilabdázó Claudiu Rusu, a Főiskolai Világbajnokság győztese, Gyárfás Csongor... 1984-ben vonult nyugdíjba.
1922. január 16-án született Deák Ferenc – becenevén Bamba –, minden idők egyik leggólképesebb labdarúgója. Nyolcesztendős élvonalbeli tagsága alatt 303 gólt szerzett. Egyszer bajnokságot is nyert, méghozzá a Ferencvárossal az 1948–1949-es bajnokságban, háromszor volt a magyar bajnokság gólkirálya: 1946-ban 66 góllal (ez ma is magyar rekord), 1947-ben 48 góllal és 1949-ben 59 góllal. A válogatottban is igazolta gólképességét, 1947-ben a bolgárok ellen négyszer, majd 1949-ben a lengyelek ellen szintén négyszer talált be az ellenfél kapujába. Hatvannyolcszor öltötte magára a címeres mezt. v 1932. január 16-án fejeződött be Párizsban a XXIX. műkorcsolya Európa-bajnokság, s ezen Erdős Erik az osztrák csapatnak szerzett bronzérmet.v Nyolcvankét éves korában ezen a napon hunyt el San Franciscóban Gróf Ödön úszó, aki az 1936-os berlini olimpián bronzérmet szerzett a 4x200 méteres gyorsváltó tagjaként.
Január 17. Ma ünnepelné születésének kilencvenötödik évfordulóját Szikora Ilona diszkoszvető, aki a helsinki olimpián a nyolcadik helyet szerezte meg 41,61 m-es dobásával, a bukaresti Világifjúsági Találkozón a negyedik (41,17 m) helyen zárt, az 1954-es berni Európa-bajnokságon a tizenhatodik helyet szerezte meg szerényebbre sikere­dett dobásával (37,45 m). v Hetvennyolca­dik születésnapját ünnepli ezen a napon Hatlaczky Ferenc, a melbourne-i olimpia ezüstérmes kajakozója, aki a K-1 10 000 méteres számában aratta sikerét.
Január 18. 1925-ben ezen a napon Milánóban a magyar labdarúgó-válogatott szép győzelmet aratott: Olaszország–Magyarország 1–2. (1–1). Milánó, Campo Milan stadion, 18 000 néző. Vezette: Slawik (francia). Olasz­or­szág: De Pra–Ca­ligaris, De Vecchi–Genovesi, Baldi, Ali­berti–L.Conti, Ceve­nini III., Della Valle, Magnozzi, Levratto. Magyar­ország: Zsák–Fogl II., Fogl III.–Fur­mann, Kompóti-Kléb­ner, Blum–Rémay III. (Kautzky, 28. p), Ta­kács II., Orth, Spitz, Kohut. Szövetségi kapitány: Máriássy La­jos. Gólszerzők. Conti (17. p), illetve Spitz (27. p), Takács II. (76. p). v 1941. január 18-án született Ma­rosvá­sárhelyen Kádár Antal tornász. A szülővárosában szerzett tornaismereteivel került a Bukaresti Dinamo sportszázadába (akkoriban ez volt a „divat” – Dinamo vagy Steaua sportszázad). Na de Kádár esetében jól jött az „átigazolás”. 1963-ban öt országos bajnoki címet szerzett (egyéni összetett, korlát, lólengés, gyűrű és csapat), az öt bajnoki címet 1964-ben is kiharcolta, így aztán csak természetes, hogy részt vett az 1964-es tokiói olimpián. A rendkívül erős mezőnyben egyéni összetettben az 51. helyen zárt, a csapatversenyen pedig a 12. helyen végzett a válogatott. Fiatalon, 48 éves korában hunyt el. Fia, Zoltán a Marosvásárhelyi Rádió magyar adásának sportriportere.
1895. január 19-én született Fogl II. Károly labdarúgó, hátvéd. Az Újpest FC játékosaként országos bajnokságot nyert, majd részt vett Genfben a Bajnokok Tornáján (ez volt a BEK, azaz a Baj­nokcsapatok Európa Kupája), melyet meg is nyert az Újpest FC. Játékos-pályafutását befejezve edzősködött Magyaror­szágon, Lengyelországban, Romániában, Bul­gá­riában. Romániában a Bukaresti Juventus, a Kolozsvári AC és a Testvériség edzője volt. Bulgáriában a szövetségi kapitányságig vitte. v Hatvannégy évvel ezelőtt ezen a napon született Sasics Szvetiszláv öttusázó, a montreali olimpia bronzérmes magyar csapatának tagja. Csapattársai voltak: Kancsal Tamás és Maracskó Tibor.
Január 20. Ma nyolcvankilenc éve született Hercegfalván Klics Ferenc diszkoszvető. Első bajnoki címét ifjúságiként 1942-ben szerezte. 1947-ben a Főiskolai Világ­bajnokságon is aranyéremmel mutatkozott be. Következett az 1948-as második londoni olimpia, ahol Klics Ferenc a dobogóközeli ötödik helyet szerezte meg, tehát két olimpiai pontot szerzett. 1949-ben angol, majd román bajnoki címet nyert (akkoriban nemzetközi volt a bajnoki vetélkedő). 1951-ben újabb Főiskolai Világbajnokságon vett részt és aratott győzelmet. Jött a helsinki olimpia, s akárcsak a londonin, itt is ötödik lett, úgymond megvédte ötödik helyét. 1954-ben a berni Európa-bajnokságon éppen csak lecsúszott a dobogóról, negyedik lett, a melbourne-i olimpián a hetedik helyet szerezte meg, az 1958-as stockholmi Európa-bajnokságon pedig az ötödiket. A római olimpia következett, s Klics Ferencnek egy tizedik helyezés. A kitűnő diszkoszvetőt mintha kerülte volna a szerencse, a négy olimpiai részvételhez dukált volna legalább egy bronzérem. v Hetvenöt évvel ezelőtt ezen napon született Brassóban Szabó Sándor vízilabdázó – az öt olimpián szerepelt Orbán Olga tőrvívó férje –, aki három olimpián szerepelt a román válogatottban, 1956-ban a nyolcadik, 1960-ban az ötödik és 1964-ben szintén az ötödik helyen végzett csapatával. A rendszerváltás után a Szabó család áttelepedett az anyaországban, egy ideig Dunakeszin éltek. v Ezt már érdekességként írjuk le: 1984. január 20-án hunyt el az Államokban Weismüller Johnny, aki a Temes megyei Szabadfaluban  (ma Freidorf) született 1904-ben, s akinek neve a freidorfi plébánia okmányában Jánosként van bejegyezve. Otthon, a családban Han­zinak szólították, Az Államokban, ahová 1907-ben telepedett ki a család, Johnny lett. Na de túl ezen a névjátékon a lényeg az, hogy a filmvilág Tarzánja két olimpián –1924 és 1928 – öt aranyérmet szerzett úszásban (1924-ben: 100 m, 400 m gyors, 4x200 m, 1928-ban: 100 m gyors, 4x200 m), valamint egy bronzérmet vízilabdában (1924).

(folytatjuk)