A felvásárlók is egyre inkább elkerülik Háromszéket, akik ide jönnek, abban reménykednek, hogy potom pénzen vásárolhatják fel a burgonyát. Az köztudott, hogy miközben a pityóka a termelők raktárában rothad, külföldről vagon-, hajó- és kamionszámra importálják – az esetek többségében feketekereskedelemről beszélhetünk. Ezen tények ismereté­ben nem csodálkozhatunk azon, hogy egyre kevesebben ültetnek tavasszal pityókát. Mit hoz a 2013-as év tavasza, mekkora területen termelnek idén pityókát a gazdák? – erre a kérdésre próbáltunk országos és helyi szinten is választ kapni.
Ioan Benea, a hazai burgonyatermelőket tömörítő Országos Burgonya­szövetség elnöke borúlátó. Nemrég nyilvánosságra hozott sajtónyilatkozata szerint a gazdák egyre kevésbé fordulnak a burgonyatermesztés felé. Ha így haladunk a következő években is, nem kizárt, hogy egyre ritkább lesz a hazai termék, és a burgonyát narancs­áron fogjuk megvásárolni a piacokon. Az igazi csapást a Lengyelországból és Németországból származó importburgonya dömpingje adja, a kilónkénti tízbanis importáron behozott termény a hazai fogyasztás felét teszi ki – állítja az elnök. „Ha az áru valós áron érkezne az országba, a hazai termelőknek is helyük lenne a piacon. Viszont amikor a lengyel burgonya tízbanis áron érkezik, nem lehet lojális versenyhelyzetről beszélni” – jelentette ki Benea.
Ezzel szemben a helyi termelők jelenleg 80 bani és 1 lej közötti áron kínálják a burgonyát, a piaci asztalokon, üzletekben az ár szinte megduplázódik. Nagytermelők állítják: ha a burgonyaágazatot nem karolják fel a hivatalos szervek, a kormány, az agrártárca, a helyi termelők más kultúrákra térnek át, a krumpli piaci ára pedig a nyugati országokhoz hasonlóan 1–2 euróra fog nőni.
Különös gondot jelent a szaporítóanyag beszerzése, ezért egyre inkább külföldi ültetőgumóra szorulnak a termelők. A tonnánkénti 800–1000 eurós árat viszont kevesen engedhetik meg maguknak.
A hektáronkénti költségek könnyen ugorhatnak 15 000 lej fölé is a használt szaporítóanyag minőségének, az öntözés, a növényvédelmi munkák sűrűségének függvényében. Nyolcvan­banis eladási árral és húsz tonna hektáronkénti betakarított burgonyával számolva, a bevétel épphogy fedezi a költséget.
 Becsek László agrármérnök, a megye egyik legnagyobb farmerének véleménye szerint a burgonyát nem kell kivonni a vetésforgóból. Az egyensúlyt meg kell tartani, esetleg a kevésbé költséges kultúrákat kell előtérbe helyezni – a veszteséges éveket pótolják a bő esztendők. Az időjárás az a tényező, mely leginkább befolyásolja a termelés eredményeit. Nem elég a mesterséges öntözés, a természetes csapadékra is szükség van, emellett jól kell megválasztani a fajtákat, pontosan betartani a technológiát – állítja a szakember. Nem látja, hogy a közeljövőben megszűnne a krumpli illegális importja, erre akarat sincs, hiszen a háttérben erős gazdasági érdekek húzódnak meg. A háromszéki burgonyatermelők viszont felléphettek volna a lengyel importból származó pityóka ellen. Ugyanis a forgalmazók kovásznai burgonya címkével dobták piacra a lengyel árut – ezzel kapcsolatosan lehetett volna felverni a port, ráirányítani a figyelmet a feketeimport okozta hátrányokra – mondotta Becsek. Az akcióra korábban kellett volna sort keríteni, jelenleg a hazai termelők már értékesítették a tavalyi termés nagy részét – véli az agrármérnök, aki azt is elmondta: ilyen téren nem számít az Országos Burgonyaszövetség vezetőjének támogatására.