A két kincsleletet két évezrede rejtették el a citadellában a Boszporuszi Királyság és a Római Birodalom közötti háború alatt. Kétszáznál több érme, javarészt bronzpénz, arany, ezüst és bronz ékszerek, valamint üvegedények kerültek napvilágra – olvasható a LiveScience tudományos hírportálon. Nyikolaj Vinokurov régész ismertetése szerint a területet tehetős közösség lakta, amelynek tagjai a rómaiak elől kerestek oltalmat az erődítményben. „Esélyük sem volt az erőd védőinek a túlerővel szemben. A menekültek is tisztában voltak azzal, hogy sorsuk megpecsételődött. Az elásott kincsek vélhetően halotti áldozati ajándékok voltak” – magyarázta Vino­kurov, hozzátéve, hogy az erőd Kr. u. 45-ben esett el.
Mint kifejtette, a lakosság etnikailag vegyes volt, hiszen a Krímbe érkező görög telepesek keveredtek a helybéli népességgel. Ami viszont a kultúrát, a szokásokat illeti, egyértelműen érvényesült a görög hatás annak ellenére, hogy ezer kilométer választotta el a telepeseket az anyaországtól. A görög hatás megfigyelhető az előkerült ékszereken is, amelyek között találtak Aphrodité, a szerelem és a szépség istennőjének képmásával díszített ezüstbrosst és olyan arany pecsétgyűrűt, amelybe Nemezisz, a megtorlás istennőjének alakját vésték be.