Franciaország jelenleg „az első vonalban” harcol Maliban az iszlamista csoportok ellen, de egy héten belül megkezdődik az afrikai csapatok szárazföldi bevetése – közölte tegnap Jean-Marc Ayrault francia miniszterelnök a párizsi nemzetgyűlésben, ahol a teljes politikai elit támogatásáról biztosította a francia katonai intervenciót a nyugat-afrikai országban.
François Hollande államfő eközben Dubajban azt hangoztatta, hogy Franciaország nem akar Maliban maradni, viszont kitűzött célja, hogy mielőtt katonái távoznak, megteremtődjön a biztonság, legyenek törvényes hatóságok, kibontakozzon a választási folyamat, a terroristák pedig ne veszélyeztessék többé az ország területi egységét. A francia elnök elmondta azt is, hogy jelenleg hétszázötven francia katona harcol a felkelők ellen. Hozzátette, hogy növelik csapataik létszámát Maliban, nemcsak a levegőben, de a szárazföldön is. Szükség esetén az Abu-Dzabiban állomásozó hétszáz francia katona egy részét is bevethetik, akárcsak az ott állomásozó hat Rafale vadászbombázót. A párizsi védelmi minisztérium bejelentése szerint fokozatosan 2500-ra emelik a Maliba vezényelt francia katonák számát.
Az Egyesült Államok kész minden szükséges segítséget megadni a Maliban harcoló francia erőknek, katonákat azonban egyelőre nem szándékszik küldeni a nyugat-afrikai országba – jelentette ki tegnap az amerikai védelmi miniszter a Lisszabonhoz közeli Oeirasban, ahol portugál hivatali kollégájával találkozott. Leon Panetta a José Pedro Aguiar-Brancóval közösen tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta: Washington szorosan együtt akar működni Párizzsal a Maliban tevékenykedő iszlamisták megfékezésében.
Az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei csütörtökön tartanak rendkívüli tanácskozást Mali ügyében – közölték Brüsszelben. Belgium bejelentette, hogy két szállító repülőgéppel és egy mentőhelikopterrel, valamint az ezek kezeléséhez, működtetéséhez szükséges nyolcvan katonával maga is csatlakozik a mali kormányerőket támogatókhoz.
A bamakói kormány megmentése érdekében Franciaország múlt pénteken indított katonai műveletet a Mali északi részét megszállva tartó és dél felé nyomuló iszlamisták ellen. Már csaknem 380 ezer ember menekült el a mali konfliktus elől, közülük 230 ezren az ország határain belül maradtak, 150 ezren valamely szomszédos államba távoztak. A nagyrészt sivatagos Észak-Mali tavaly június vége óta áll teljes egészében az Iszlám Maghreb al-Kaidája nevű terrorszervezettel kapcsolatban álló fegyveres csoportok ellenőrzése alatt, amelyek a saría, az iszlám törvénykezés szigorú értelmezését erőltetik a helyi lakosságra, és eközben különböző túlkapásokat követnek el. Az iszlamista fegyveresek az Amadou Toumani Touré mali elnök elleni március 22-i katonai államcsínyt kihasználva vonták ellenőrzésük alá a térséget. Azóta kiszorították onnan egykori szövetségesüket, az Azavadi Nemzeti Felszabadítási Mozgalom nevű tuareg lázadó szervezetet. A mali elnök Franciaország és az ENSZ segítségét kérte, miután az iszlamista lázadók déli irányba előrenyomulva múlt csütörtökön elfoglalták a fővárostól, Bamakótól 600 kilométerre fekvő, stratégiai fontosságú Konna várost. Párizs ezt követően, múlt pénteken indította el katonai akcióját.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
