A 2008 és 2012 között alpolgármesterként, előző nyolc esztendőben pedig önkormányzati képviselőként tevékenykedő Páll Endre fél éve irányítja Kézdiszentkereszt községet. A rendszerváltás óta kevés változás történt, a két faluban (Kézdiszentkereszt és Bélafalva) nincs ivóvíz- és csatornahálózat, nem épült sportcsarnok, kevés a magánvállalkozás. Beszélgetésünk elején a tavalyi esztendő legfontosabb megvalósításairól kérdeztük.
– Egész sor olyan munka vár rám, amit kevés pénzből, önerőből meg lehet valósítani. Az utóbbi években megvásároltuk mindazokat az erőgépeket, amelyekkel el tudjuk végezni a mellékutcák, az erdei és mezei utak karbantartását, a sánctakarítást. Tavaly nyáron a mezei utak járhatóvá tételére esett a fő hangsúly, mivel azokra panaszkodtak leginkább. A nagyobb gödrökbe földet hordattunk, és a sáncokat is kitakaríttattuk. Az elmúlt évben árverésen megvásároltunk egy csődbe jutott asztalosműhelyt, ahol a saját erőgépeinket is tartjuk, és ott embereket tudnánk foglalkoztatni, ha alkalmazni lehetne. Amióta megválasztottak, nagyobb beruházást nem végeztünk, igaz, megnyert pályázatunk sem volt. A helyi adókat és illetékeket kilencven százalékban sikerül begyűjteni.
– Mire pályáztak?
Páll Endre: – Csatornázásra és vízvezetésre készült megvalósíthatósági tanulmány, de még nem nyújtottuk be a pályázatot, és tudomásom szerint idén nem is nagyon lesz erre lehetőségünk, csak 2014-ben. A Vasút utca aszfaltozására is megrendeltük a tanulmányt, de arra még nem került sor. Terveink között a Felszeg és a Borvíz utca aszfaltozása is szerepel, de saját költségvetésünkből erre nincs lehetőségünk.
– Milyen nehézségekbe ütköztek?
– Sajnos, erdeink nagy része a községtől elég messze esik, egy köbméter fa ára az átlagosnál többe kerül, ezért az önkormányzat köbméterenkénti ötvenlejes ár mellett döntött, ami veszteséges, de így sem mutatkozott nagy érdeklődés például a kiskászoni borvíz mellett törvénytelenül kivágott fenyőfa iránt. Hoztak el ugyan belőle mintegy húsz köbmétert, de még ott maradt elég sok. Az a cég, amely elvállalta a kitermelést, megígérte, hogy legalább a borvízig beszállítja a fát a Vár-patakán, mivel onnan már könnyebben el lehet szállítani, s mi is kedvezőbb áron tudnánk értékesíteni. Árverésen egy traktort és egy utánfutót vásároltunk, amivel a fát haza is tudjuk hozni. Ha nem sikerül eladni, megtartjuk, és deszkát vágatunk belőle.
– A juhos gazdák egy része nem hajtotta végre a helyi tanács döntését, és nem vonult vissza a juhnyájjal a havasi legelőkre...
– Sajnos, ez így igaz, olyanok is voltak közöttük, akiket megbírságoltunk, és kifizették a pénzbüntetést, de olyanok is, akik nem fizették ki a büntetést, és nyájaikkal a község határán belül maradtak. Most, amikor lejár az ötéves szerződés a Mezőgazdasági Kifizetési Ügynökséggel, a legelőket ismét bérbe adjuk, és aki nem tett eleget a tanácshatározatnak, nem vehet részt az árverésen.
– Milyen a kapcsolata a tanácstagokkal?
– Nincs széthúzás közöttünk, a néppárti és polgári párti tanácstagok sem tesznek keresztbe, ők is azt szeretnék, hogy községünk fejlődjön. A felmerülő problémákat megbeszéljük, és közösen próbálunk megoldást találni.
– Idénre milyen munkálatokat terveznek?
– Még nem tudni, mekkora összegből gazdálkodhatunk, de ha nem sikerül pályázni, akkor is leaszfaltozunk egy utcát, a többi mellékutcába pedig kavicsot hordatunk. Az Angustia Egyesületnél aszfaltozásra fogunk pályázni. Bélafalvát sem hanyagoljuk el. A mellékutcákban kavicsozni fogunk, a művelődési otthonban kicseréljük a székeket, és használhatóvá tesszük a belső illemhelyet. A Tuzson János-iskola előtt kisebb körforgalmat szeretnénk kialakítani. Ismét felmerült a borvíz levezetése a forrástól a főút mellett levő csorgóig, amit a nyolcvanas években építettek, de a csövek lefektetése azóta is várat magára. Önerőből is le tudnánk vezetni a borvizet. A községhez legközelebb található saját erdőnkből a közeljövőben négyszáz köbméter épületfát szándékszunk kitermelni.
– A község a Budapesttől harminc kilométerre fekvő Pilisszentkereszttel lépett hivatalosan is testvértelepülési kapcsolatba. Lesz-e újabb testvérfalu?
– Egyelőre csak velük vagyunk hivatalos kapcsolatban. Budapest IV. kerületétől kaptunk újabb felkérést, de konkrét lépés még nem történt. Bélafalvának egyelőre nincs testvérfaluja. A pilisszentkeresztiek két évvel ezelőtt jártak nálunk pünkösdkor, most rajtunk a sor, hogy viszonozzuk látogatásukat. Az ottani polgármester kollégám jelezte, náluk is beadhatjuk a magyar állampolgárság megszerzésére az iratcsomónkat, és az eskütételre is várnak.
– Falunapok?
– A hagyományokhoz híven május első hétvégéjén tarjuk idén is, amikor a búcsú alkalmával az idős házaspárokat is köszöntjük. Idén első alkalommal Bélafalván is megtartjuk a falunapot.
