Dimény Zoltán: A helyhatósági válasz­tásokon elért eredmény négyéves tevékenységem, a helyi önkormányzattal kö­zö­sen elvégzett munka gyümölcse, hiszen az RMDSZ megszerezte a többséget, tíz helyet a tanácsban, hárman a Szo­ciál-Liberális Szövetséget képviselik, a két magyar ellenpárt egyetlen mandátumhoz sem jutott. Nem volt könnyű esztendő, hiszen két választást, egy népszavazást és egy népszámlálást kellett levezetni, megszervezni. Kénytelenek voltunk ezekkel foglalkozni. Mindettől eltekintve végeztük a dolgunkat, tudtuk, hogy kevés pénzből is eredményt kell fel­mutatnunk. A múlt évben két fontos beruházást fejeztünk be, az egyik a szennyvíztisztító rendszer és -állomás, a másik az ivóvízhálózat. A tűzoltóbázis átadására is tavaly került sor, de felújítottuk a focipályát, korszerű öltözőket építettünk. Azt szeretnénk távlatilag elérni, hogy focicsapatunk helyi játékosokból álljon. Megrendeltük a mellékutcák felújítási és kivitelezési tervét, a múlt év végén az Iskola utcában közel egy kilométerre került egy réteg új aszfaltszőnyeg.
A sáncoknak is nekifogtak, de a kedvezőtlen időjárás miatt tavasszal folytatják a munkát. A volt sörkertet, a falunapok állandó helyszínét elcseréltük a helyi fogyasztási szövetkezettel, más területet adtunk helyette, és most már megtörtént a telekkönyveztetés is. A felső-háromszéki Caritasnak a művelődési központban ingyen biztosítottunk székhelyet. A Caritas három munkatársa községszinten mintegy száz beteget lát el. Kézdimartonosra tavaly a szokásosnál kevesebb pénzt költöttünk – csak a mellékutcákban kavicsoztunk –, mivel az előző évben A borvíz útja program révén új aszfaltszőnyeget tudtunk önteni a gyógyfürdőhöz vezető útra. Ojtoz esetében a római katolikus templom felújításához nyújtottunk anyagi támogatást, és újrafedtük a művelődési otthont. A mezei utakat mindkét hozzánk tartozó faluban legyalultattuk, járhatóvá tettük. Tavaly Ellenddel, a Pécs környéki magyarországi községgel írtuk alá a testvértelepülési szerződést, s így most már nemcsak Martonosnak, hanem Ojtoznak is van „testvére”.
– Mi az, amit nem sikerült megvalósítani?
– A Romsilvával, az állami erdészettel nem tudunk előrelépni, a köz­ségi erdőkből még 350–400 hektár hiányzik, melynek visszaszolgáltatására a mai napig nem került sor. A magánszemélyek sem kapták vissza teljes egészében egykori jussukat, habár végleges bírósági döntéssel rendelkeznek, az állami erdészet ilyen-olyan okokra hivatkozva akadályozza a birtokba helyezést. Ami mégis eredmény, hogy sikerült visszaszerezni a község tulajdonába az állami erdészet által bitorolt épületeket. Saj­nos, Vrancea megyétől sem kaptuk vissza egykori erdeinket, melyek az 1968-as megyésítés nyomán kerültek oda. Kézdimartonos csatornahálózatának kiépítésére is pályáztunk, és tu­domásom szerint a nyertesek között vagyunk, de a kormányváltás miatt min­den beruházást befagyasz­tottak, egyelőre várólistára kerültünk.
– Még milyen újdonságokról számolhat be?
– Tavaly augusztus elsejétől Máté Róbert Béla személyében új plébánosa van a berecki egyházközségnek. Anyagilag támogattuk a plébánia felújítását, és új toronyórát vásároltunk. Megjegyezném, hogy minden évben egy bizonyos összeggel támogatjuk nemcsak a római katolikus, hanem az ortodox és a református egyházat is.
– Idei nagyobb tervek?
– Folytatjuk a mellékutcák aszfaltozását, és tavasszal a hét évvel ezelőtt leaszfaltozott martonosi út kezelését is el kell végeztetnünk. Az ojtozi gyártelepen tovább zajlik a telkek kiigazításával kapcsolatos pereskedés, ennek idén véget szeretnénk vetni. Ugyanide, a római katolikus templom bejárata elé székely kaput szándékszunk állítani. Akárcsak tavaly, idén is mindhárom településen külön-külön tartunk falunapokat, a köz­ségközpontban kétnapost, a másik két faluban pedig egy-egy napost.
– Emelnek-e idén adót?
– Eddig a helyi adókat és illetékeket a minimális szinten tartottuk, de kénytelenek leszünk mi is alkalmazni a 16,05 százalékos inflációs kiigazítást, mert különben nem kapunk állami támogatást. Ezt pedig nem engedhetjük meg magunknak.