Nagy-Britannia 2015 után, a következő parlamenti időszak első felében népszavazáson dönthet EU-tagságának jövőjéről – közölte tegnap Londonban a brit kormányfő. David Cameron hetek óta feszült figyelemmel várt, belső viták és külpolitikai fejlemények miatt többször elhalasztott beszédében kijelentette, hogy a brit lakosság körében minden eddiginél nagyobb a kiábrándultság az EU-val szemben, ezért a brit kormány újra akarja tárgyalni viszonyrendszerét az unióval. A cél az, hogy Nagy-Britannia olyan Európai Unió tagja legyen, amelynek központi eleme az egységes piac, és amelyben az egyes tagállamok kormányai elsősorban saját nemzeti parlamentjeiknek tartoznak elszámolással.
Ha erről az új viszonyrendszerről megszületik a megállapodás, azt a brit kormány népszavazásra terjeszti, nagyon egyszerű választási lehetőséggel: a választóknak arról kell majd dönteniük, hogy a kialkudott új viszonyrendszer feltételei alapján továbbra is az Európai Unióban kívánják-e látni Nagy-Britanniát, vagy inkább kiléptetnék az országot az EU-ból – mondta a brit kormányfő, aki szerint a népszavazást a 2015-ben kezdődő parlamenti ciklus első felében kell megtartani. Ez azt jelenti, hogy – mivel a brit választási törvény rögzített, ötéves parlamenti ciklusokat ír elő – a referendumot legkésőbb 2017 végéig megtartják, feltéve, hogy a Liberális Demokratákkal koalícióban kormányzó Konzervatív Párt a 2015-ben esedékes választásokat megnyeri. A 2010 óta ellenzékben politizáló Munkáspárt – a brit baloldal legnagyobb politikai ereje –, amelynek jelenleg számottevő támogatottsági előnyt mutatnak ki a közvélemény-kutatások, határozottan elveti az EU-tagságról szóló népszavazást.
Tegnapi beszédében Cameron maga is elismerte a brit EU-tagság megszűnésének veszélyét, de kijelentette: ha az Európai Unió nem hajtja végre a London által szükségesnek ítélt reformokat, akkor Nagy-Britannia „a kijárat felé sodródhat”. A miniszterelnök felhívta a figyelmet ugyanakkor a kilépés kockázataira is, mondván: ha Nagy-Britannia kivonulna az EU-ból, az unióban hozott döntések továbbra is alapvető hatással lennének a brit gazdaságra, csak éppen Londonnak már semmiféle beleszólása, vétójoga nem lenne ezekkel kapcsolatban. Cameron ugyanakkor alig burkolt célzást tett arra is, hogy az EU-nak szintén érdeke a brit követelések figyelembevétele. Nagy-Britannia Európa egyik legerősebb hatalma, a liberális gazdasági reformok egyik hajtóereje, nélküle egészen másfajta Európai Unió alakulna ki, és jelentősen zsugorodna az unió befolyása – fogalmazott tegnapi beszédében a brit kormányfő.
Méltányos megegyezésre kell jutni
Nem konstruktív a brit miniszterelnök kritikája az Európai Unióról, és nem is a huszonhetek közösségének szól, hanem saját pártja euroszkeptikus szárnyának – jelentette ki David Cameron tegnapi beszédéről az Európai Parlament elnöke. Martin Schulz hangsúlyozta: többek között Nagy-Britannia ellenállása miatt nem sikerült az EU-t hatékonyabbá, átláthatóbbá és demokratikusabbá tenni. Hozzátette: David Cameron a közös belső piacra akarja korlátozni az EU-t, és más területeken megfosztaná a közösséget a cselekvés lehetőségétől, pedig számos problémát – például a klímaváltozást – a 21. században már nem lehet megoldani nemzetállami szinten.
A francia külügyminiszter, Laurent Fabius a France Info francia hírrádióban elmondta: „Természetesen mi is támogatjuk, hogy a britek pozitív javaslatokat tegyenek Európának, de nem csinálhatunk egy á la carte Európát”. Hozzátette: „Tegyük fel, hogy Európa egy labdarúgóklub. Miután beléptünk a klubba, nem mondhatjuk, hogy most akkor rögbizzünk.”
Németország azt akarja, hogy Nagy-Britannia az Európai Unió tagja maradjon, és legyen nyitott a kompromisszumra a közösség jövőjéről folytatott vitában – jelentette ki Angela Merkel német kancellár a brit kormányfő tegnapi beszédére reagálva. A kancellár Berlinben nyilatkozva hangsúlyozta: Európa azt is jelenti, hogy kölcsönös engedményekkel járó, méltányos megegyezésre kell jutni a közösség egészét érintő ügyekben. „Erről az alapról indulva természetesen lehet beszélni a brit kívánságokról, de nem szabad szem elől téveszteni, hogy más országoknak más kívánságaik vannak” – mondta Angela Merkel,
