A liberálisok alelnöke szerint a volt kormányfő javaslatával árt a párt jó hírnevének, ugyanis már a 2011-es kongresszusukon döntöttek, hogy Crin Antonescu jelenlegi pártelnököt jelölik államfőnek, aki egyben a kormányzó Szociál-Liberális Szövetség jelöltje is lesz a 2014-es elnökválasztásokon. Ruşanu emlékeztette Tăriceanut arra, hogy két évvel ezelőtt nem emelt szót Antonescu jelölése ellen. Hasonlóan nyilatkozott a párt másik alelnöke, Mihai Voicu is. Crin Antonescu szombaton nyilatkozott az ügyben, véleménye szerint Tăriceanu súlyosan megsértette a párt alapszabályzatát, de kizárását nem támogatja.

Gyurcsány nem kér bocsánatot
Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök a hét végén kijelentette: nem ért egyet azzal, hogy a Magyar Szocialista Párt (MSZP) jelenlegi vezetősége elnézést kért a határon túli magyaroktól az MSZP-nek a kettős állampolgárságról szóló, 2004. decemberi népszavazáson képviselt álláspontjáért. „Ezt tiszteletben tartom, de nem értem és nem értek vele egyet. (...) Ezért is vagyunk más pártban” – jegyezte meg az MSZP egykori elnöke jelenlegi alakulata, a Demokratikus Koalíció szombati budapesti kongresszusán. Gyurcsány megerősítette: továbbra is helyteleníti, hogy állampolgárságot kapjanak, akik nem élnek Magyarországon, nem osztoznak a teherviselésben, nem viselik szavazatuk következményét.

Orbán: az antiszemitizmus minden formáját elítéljük
Magyarországon soha többé nem fordulhat elő, hogy embereket származásuk, vallásuk miatt hátrány, megaláztatás érjen, a kormány az ország minden polgárát megvédi, és az antiszemitizmus minden formáját elítéli – írta Orbán Viktor miniszterelnök a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja alkalmából kiadott nyilatkozatában. Az emléknapon a magyar kormány fejet hajt az áldozatok előtt, a fájdalmas évforduló pedig minden jóérzésű magyar embert megemlékezésre késztet – hangsúlyozta Orbán Viktor. A kormányfő emlékeztetett: Magyarországon él Közép-Európa legnagyobb létszámú zsidó közössége, amelynek virágzó kultúrája mindig is a magyar kultúra szerves része volt, és az napjainkban is. A zsidóság 1944–45-ös tragédiája így az egész magyar nemzet tragédiája – tette hozzá. Január 27-ét, az auschwitzi haláltábor 1945-ös felszabadításának napját 2005. november 1-jén nyilvánította a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává az ENSZ-közgyűlés.

Szakad az LMP
A Párbeszéd Magyarországért Platform tagjai kilépnek az LMP-ből, és új pártot alapítanak – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Jávor Benedek, a kilépők egyike. A platformot alapító nyolc országgyűlési képviselő továbbra is megtartja mandátumát, és párbeszédet kezd az LMP hét képviselőjével annak érdekében, hogy valamilyen formában megmaradjon a parlamenti frakció – tette hozzá. Az eset előzménye, hogy az LMP kongresszusa szombaton – a platform határozati javaslatával ellentétben – úgy döntött, nem változtatja meg a párt novemberben elfogadott határozatát, amely elutasítja az együttműködést a Bajnai Gordon által létrehozott Együtt 2014-gyel.

Milos Zeman az új cseh elnök
Milos Zeman korábbi szociáldemokrata kormányfő lesz a Cseh Köztársaság új elnöke. Az első közvetlen államfőválasztás második fordulójában a választókerületek több mint 99,9 százalékában leadott voksok összeszámlálása után Zeman támogatottsága 54,8 százalékos, Schwarzenbergé pedig 45,2 százalékos volt szombat délután. A választási győzelemhez a második fordulóban a szavazatok egyszerű többségének a megszerzése kellett. A választási részvétel 58 százalék körül mozog, ami magasnak tekinthető. Szakítva a csehszlovák, illetve a cseh hagyományokkal, ezúttal már nem a parlament, hanem közvetlenül a lakosság választotta meg Václav Klaus jelenlegi köztársasági elnök utódját. Klaus mandátuma március 7-én jár le. Az új köztársasági elnök hivatali beiktatására március 8-án kerül sor.