A 7,5 millió lakosú Katalónia a spanyol össztermék ötödét állítja elő. Bár az 1978-ban elfogadott demokratikus alkotmány jelentős önigazgatási jogköröket adott az ország 17 autonóm közösségének, köztük Katalóniának és Baszkföldnek, mindkét régió évek óta nagyobb autonómiát követel.
Katalónia – Baszkfölddel ellentétben – nem kapta meg az adóügyi önállóságot. A katalánok jó része úgy látja, hogy a központi költségvetésbe átutalt milliárdokkal a régiójuk tartja el Spanyolország szegényebb térségeit. Faluba Kálmán szakértő szerint a függetlenedésnek ugyan jelentős – mintegy 51 százalékos – a támogatottsága Katalóniában, de az elszakadás híveinek lelkesedését csökkentheti, hogy önálló országként az Európai Unión kívül rekedhetnek, és az sem biztos, hogy az ott élő spanyol anyanyelvűek, akik a tartomány lakosságának mintegy felét alkotják, a függetlenségre szavaznának. A katalán tartományi parlament szuverenitási nyilatkozatot fogadott el a múlt héten, első komoly lépésként a függetlenségi népszavazáshoz. A 85:41 arányban elfogadott dokumentum szerint az önrendelkezési folyamat szigorúan a demokratikus szabályok szerint megy végbe.
A szakértő kifejtette: bár a függetlenség és a népszavazás szavak nem fordulnak elő a deklarációban, a nyilatkozatban hangoztatott „döntési jog” magában foglalja azt a lehetőséget, hogy a saját nyelvű és kultúrájú Katalónia polgárai a függetlenség mellett dönthetnek. A nyilatkozatot támogató parlamenti voksok aránya megközelíti a kétharmadot – mutatott rá. A jelenleg kormányzó katalán pártszövetség (Konvergencia és Egység – CiU) és az azt kívülről támogató Köztársasági Baloldal (ERC) tavaly december 18-án abban egyezett meg, hogy 2013 a népszavazás előkészítésének éve lesz. Ebben az évben azt szeretnék elérni, hogy a spanyol állam ismerje el a referendum törvényességét. Ha ez sikerül, akkor a népszavazást 2014-ben tartanák meg, vagyis éppen háromszáz évvel azután, hogy a spanyol örökösödési háború győztesei eltörölték a katalán közjogot és Katalónia saját közigazgatási rendszerét.
A szuverenitási nyilatkozat preambulumában említett korábbi tömegtüntetések azt mutatták, hogy a függetlenségnek nagy a támogatottsága, és ezt bizonyítja az is, hogy az elszakadás fő támogatója, az ERC látványosan előretört a novemberi tartományi választásokon: képviselői mandátumai számát 10-ről 21-re növelte – idézte fel Faluba Kálmán, aki szerint ugyanakkor a függetlenségpártiak lelkesedését csökkentheti, hogy a független Katalónia az Európai Unión kívül rekedhet. A jelenlegi két hivatalos nyelv, a spanyol és a katalán közül Katalónia most is az utóbbit részesíti előnyben, és ez a megkülönböztetés az önálló országban fokozódhatna – fejtette ki. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra: ha nem óvnák külön intézkedésekkel a katalán nyelvet, akkor a veszélyeztetett nyelvek közé tartozna. Kitért arra is, hogy a madridi kormány az alkotmányra hivatkozva ragaszkodik Spanyolország egységéhez. A szuverenitási nyilatkozatra azonban visszafogottan reagált: jogi szakértői véleménytől teszi függővé, megtámadja-e az alkotmánybíróságon. José Manuel García Margallo külügyminiszter szerint a szövegnek még nincs semmilyen gyakorlati következménye, ezért nehéz lenne jogilag támadni.
Faluba Kálmán úgy látja, Katalónia elszakadása megerősíthetné a baszk függetlenedési törekvéseket, más tartomány azonban valószínűleg nem követné a példát, még a katalán nyelvű Baleár-szigetek és Valencia sem. Katalónia és Baszkföld nélkül Spanyolország szegényebb, de természetesen továbbra is életképes ország lenne – vélekedett. Meglátása szerint a független Katalónia életképes, prosperáló ország lehet, még ha ez attól is függ, hogy miként alakulnak kapcsolatai az EU-val. Hangsúlyozta: ha az esetleges elválás civilizált lesz – márpedig Katalónia erre törekszik –, a kapcsolatok harmonikusak maradhatnak a spanyolokkal.