Szorgos asszony­kezek készítik a lovak kantárjára, nyakába és farkára kerülő papírvirágokat, a legények szoktatják magukhoz az általában igavonásra használt lovakat, és a zenészek is próbára gyűlnek össze. A hagyományőrzésbe először bekapcsolódó legényeknek levetítették Kolumbán Hanna 2005-ben ké­szített filmjét, amely a bölöni farsangtemetés eddigi legteljesebb mozgóképes összefoglalója.
A bölöniekben tudatosodott, hogy milyen értéket jelent ez a téltemető népszokás, ezért idén is összeáll a hatlovas pár, a kolduló lovas musztikás, a bolondkerékre szerelt szalmabubákat vontató cigányszekér, a ron­gyokba és bőrökbe öltöző „cigányok” csapata. A felvonulás vezénylői a fekete priccses nadrágot, fekete posztókabátot és piros szalaggal díszített kucsmát viselő rendezők. Köszöntőbeszédet a főrendező mond, s ő ad jelt a megállásokra meg a továbbindulásokra. Jó tudni, hogy a lábukra csengettyűket és kolompokat erősítő „cigányok” nemcsak a kapukba kiálló bámészkodókhoz rohannak oda pénzt követelve, hanem megállítják a falun áthaladó autókat és szekereket is. Érdemes nekik némi aprópénzt adni, mert akkor békén hagyják az átutazókat. Bevételüket az esti bál megszervezésére fordítják.
Az 1990-es évek közepén az egész falun, sőt, még Bölönpatakon is végighurcolt szalmabubákat, Ádámot és Évát nem égették el, hanem a következő farsangig egy csűrben adtak otthont nekik, és évről évre felújították. Újabban a többórás farsangi felvonulás itt is bábuégetéssel ér véget.
Szombaton 9 órakor a Dísz­kertből, Erzsébet királyné szobra elől indul a bölöni farsangtemetők hada, majd délután ugyan­itt kerül sor a bábuégetésre. Este a szervezők hajnalig tartó bálba várják az érdeklődőket.

Sepsiszéki Nagy Balázs