Nemcsak a báltermek táncszokásaira, hanem a társadalmi gondolkodásra, a magyar önazonosság felvállalására is hatással volt a XIX. század közepén működő táncmesterek ténykedése, akik megalkották a magyaros műtáncokat – foglalható össze Novák Ferenc Kossuth-díjas rendező-koreográfusnak a 210 éve született kézdiszentléleki Szőllősy-Szabó Lajos munkásságáról szóló tegnapi sepsiszentgyörgyi előadása.
A XVIII. század eleji verbunktól a reformkorszakig csak a nyugati hatás érződött, ezért fontos, hogy olyan táncmesterek, mint Szőllősy-Szabó Lajos, sajátosan magyaros stílust vittek a báltermekbe. A Háromszék Táncegyüttes szatmári, székely és gyimesi verbunkkal, gyimesi jártatóval, széki polkával és hétlépéssel, szatmári csárdással illusztrálta a tánctörténeti kalandozást, a Kék Hold Táncklub palotást és a Szőllősy-Szabó Lajos alkotta körmagyart mutatta be, zenélt a Heveder. (fekete)
