Történetének első olyan költségvetését fogadta el az Európai Unió, amely a korábbinál kisebb. A 2014-től 2020-ig szóló büdzsé végül 960 milliárd eurós lett, de az Európai Parlamentnek még jóvá kell hagynia. A frakcióvezetők máris puhítanának rajta.
Maratoni tárgyalások
„Megvan! Az Európa Tanács elfogadta az évtized végéig szóló költségvetést. Megérte várni” – írta Twitter-üzenetében Herman Van Rompuy, az Európai Unió elnöke. A tagállamok kormány- és államfői hosszú, csütörtök délutántól tartó, több hosszabb-rövidebb szünettel megszakított ülésén végül elfogadták az unió 2014–2020-as költségvetését. Több mint huszonöt órán át tárgyaltak a vezetők, és 960 milliárdos keretköltségvetésben állapodtak meg – hét évvel ezelőtt ez az összeg 994 milliárd euróra rúgott.
Az európai vezetők felelősségérzetét jelzi az új hétéves költségvetési keretről elért megállapodás – hangoztatta az Európa Tanács elnöke tegnapi brüsszeli sajtótájékoztatóján az Európai Unió állam- és kormányfőinek tárgyalásait követően. Herman Van Rompuy kiemelte: a csúcstalálkozón kiegyensúlyozott, növekedésösztönző költségvetésről állapodtak meg, amely „talán nem a legtökéletesebb költségvetés, de mindenki számára tartalmaz jó feltételeket”. Úgy ítélte meg, hogy a büdzsé jövőorientált, mértékletes, és figyelembe veszi az európai gazdasági nehézségeket. Az Európa Tanács elnöke egyben arra utalt, hogy a pénteki felelősségteljes döntés után az Európai Parlamentnek is hasonló felelősségérzetet kell mutatnia, amikor határoz a költségvetésről.
A tárgyalásokat értékelve Herman Van Rompuy elmondta: leginkább ahhoz az elvhez ragaszkodott, hogy nem adhatják fel az oktatásba, innovációba és növekedésbe történt befektetéseket. Az előző hét évekhez képest 2014–2020-ban 34 milliárd euróval több forrás jut a versenyképesség javítására, illetve munkahelyteremtésre, és nettó többletkifizetés lesz az Erasmus és Horizon 2020 programban. A költségvetés mérsékletességére utalva rámutatott, hogy 34 milliárd euróval csökken a költségvetés főösszege, így a reggeli megállapodásnak megfelelően 960 milliárd eurónyi kötelezettségvállalást és 908 milliárd eurónyi kifizetést tartalmaz a büdzsé. Az EU költségvetése ezáltal éppen a térség bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1 százalékát teszi ki. A térség előtt álló nehézségekkel kapcsolatosan kiemelte: a költségvetés hatmilliárd eurót különít el egy új, a fiatalok munkaerő-piaci esélyeinek javítását célzó programra, de a szegényebb államok is nagyobb részesedést kapnak a kohéziós forrásokból.
A sajtótájékoztatón felszólalt José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is, aki úgy értékelte: a megállapodás nem tökéletes, de jó alapot jelent az Európai Parlamenttel való tárgyalásra. A bizottság elnöke egyben a költségvetési megállapodásban meglévő szolidaritást hangsúlyozta. Sikerült megerősíteni a szolidaritás dimenzióját azzal, hogy a legsebezhetőbb térségekben biztosítják a társfinanszírozás és előfinanszírozás lehetőségét – mondta, hozzátéve, hogy ezek nélkül ezekben az országokban nehezen tudnák lehívni a rendelkezésre álló forrásokat.
Az EP-nek nem tetszik
Az uniós állam- és kormányfők által megkötött politikai megállapodásról most az Európai Parlamentnek is döntenie kell. Az Európai Parlament négy legnagyobb képviselőcsoportjának vezetője, a néppárti francia Joseph Daul, az osztrák szocialista Hannes Swoboda, a liberális belga Guy Verhofstadt és a zöldek társelnökei, a német Rebbeca Harms és a francia Daniel Cohn-Bendit közleményében rámutat, hogy a valódi tárgyalások most kezdődnek az Európai Parlamenttel. A közlemény szerint a parlament fő célja a növekedés és a befektetések ösztönzése, amely hozzájárul a válságból való fenntartható kilábaláshoz. „Ez a megállapodás nem erősíti, hanem gyengíti Európa gazdasági versenyképességét. Nem szolgálja európai állampolgáraink elsődleges érdekeit” – fogalmaznak közleményükben a frakcióvezetők, s leszögezik, hogy ebben a formában az EP nem tudja elfogadni a tegnap született megállapodást.
Mennyi jut Romániának?
Románia 39,88 milliárd eurót hívhat le 2014–2020 között az Európai Unió költségvetéséből – jelentette be Traian Băsescu –, ez 18 százalékos növekedést jelent az előző hétéves keretköltségvetéshez képest. Băsescu hangsúlyozta: Románia egyike annak a néhány országnak, amely többet kap, jóllehet az EU költségvetése csökkent. Eredményként értékelte, hogy a kohéziós alapok esetében a vissza nem térítendő támogatás a projekt 75 százalékáról 85 százalékra nő, így kevesebb önrészt kell állnia az államnak. A vidékfejlesztési alapoknál az uniós finanszírozás marad 75 százalékos. Az államfővel szemben Victor Ponta kormányfő tegnap este csalódottságának adott hangot a Románia által elért eredmények kapcsán. Mint fogalmazott, egyetlen euróval sem jut majd több az országnak, és véget ért az a legenda is, hogy Băsescu eredményes tárgyaló.
Magyarország elégedett
Magyarország egy főre jutó európai uniós nettó támogatása annak ellenére nő, hogy az EU költségvetésének összege csökken – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök az EU-csúcsot követő brüsszeli sajtótájékoztatóján. Elmondta: Magyarország Litvánia után a második az egy főre jutó támogatásokat tekintve. Magyarországnak összesen 7080 milliárd forint jut, húszmilliárddal több, mint az idén záruló hétéves ciklusban. A kormányfő hangsúlyozta, hogy a költségvetési egyeztetések során Magyarország másokkal azonos bánásmódot kért, az EU állam- és kormányfői pedig a csúcstalálkozón elismerték a magyar emberek által az adósság és a hiány csökkentésére tett erőfeszítéseket. Orbán Viktor az alkufolyamat eredményéből két következtetést vont le: annak van becsülete, aki kiáll az érdekeiért, illetve egyedül nem megy, mindig szövetségeseket kell keresni. Ez utóbbi tekintetben kiemelte, először a visegrádi négyeken belül alakítottak ki közös álláspontokat, majd A kohézió barátai nevű csoporton belül sikerült érvényesíteni azt az elvet, hogy semmiről sincs megállapodás, amíg mindenről nincs megállapodás.(MTI/Origo)
