Sepsiszéken 1848-ban a kolerajárványban sokan elhaltak, majd a szabadságharc idején sok áldozatot követelt a csaták sora is, 1849-ben a marhadögvész tette egyre nehezebbé a lakosság életét. A csíki falvak után Mikóujfaluban, majd Bükszádon is szedte áldozatait a szarvasmarhák között. Nagy András királybíró mindent megtett, hogy a dögvész terjedését megállítsa. Október 3-án körlevelet írt, amelyben szigorú intézkedéseket követelt. Válaszlevélben a következőkről értesítették:
,,Tegnapi naptól költ körlevele folytán erélyesen intézkedvén, néhány faluból mint marhadögvészes helységből, odavaló Lungó Györgytől a mult szombaton eltévedett két ökrök felkeresése miatt találtam itt Ilyefalván idevaló Szabó Mózes kezén két olyan ökrököt melyek az emlitett körlevélben körűlirhatók, és hasonlók. Kérdőre vontam ezen Szabó Mózest, hogy azon ökrököt hól, mikor és kitől és mennyivel vásárolta, vagy hól szerezte. Melyre azt válaszolta, hogy a mult hétfőn Szentgyörgyön egy muszka kapitánytól 100 váltó forintokért vásárolta volna ezen két ökröt, s állitása bizonyitására azon naptól költ vásári cédulát is mutatott. Ezen két ökrököt ugy lezárattam, hogy marhákkal telyességgel ne találkozhassanak, s ne is közelithessenek, nehogy a szerencsétlen marhadög itt is elterjedjen. Mi is az érintett körrendelet tartalma folytán sietőleg kellő intézkedés végett kivántam tudatni.
Rákosi Jóseff biró”
(Sepsiszentgyörgyi Állami Levéltár, 28. fond, 109. dosszié, 38. lap)
1849. október 6-án Nagy András királybírót értesítik, hogy:
„Értésére esvén ezen bizottmánynak, hogy a marhadögvész nemcsak a már tudvalévő helyiségeket, hanem csaknem az egész hazát fenyegeti, ezért szűkségesnek látja a bizottmány, hogy a lehetőségig annak megakadályoztatására erényes lépések tehessenek, és kűlönösön a gyanualatti marhákra nagy figyelem forditassék, miszerint kéreti a Tekintetes Királybiró Ur, hogy azon marhákra nézve, melyek Oláhországba fuvarozásra jártak, kűlönitessenek el, és szoros felűgyelet alatt kűlön csordába járjanak.
Sepsiszentgyörgy, október 6-án 1849-ben, Dálnoki főhadnagy
Októberben Mikóújfaluban 694 marhából 102 megdöglött, a meggyógyultak száma 96 és a betegek száma 75. Csik felől a Bikszádi utra biztosokat rendelnek és szigoruan ellenörzik a bejövő állatokat, mivel a dögvész egész Csikba nagyon elterjedt, jelenti Butyka császári királyi kapitány, a bizottmány elnöke.”
(Sepsiszentgyörgyi Állami Levéltár, 28. fond, 109. dosszié, 41. lap)
Háromszéken szenvedett ember és állat, valamint a katonaság is a hiányzó élelmiszerek miatt. Némi javulásról csak 1850 nyarán kelt források szólnak, viszont a lakosság nagy része a gyenge termés miatt tovább éhezett.
