Összefogás az erőszak ellen

Sebestyén Piroska, a sepsiszentgyörgyi Speciális Iskola igazgatója: Az erőszak semmilyen formája nem elfogadható. Az aktív erőszak minden formája, a testi, a szexuális, a szóbeli és a lelki agresszió egyaránt rettegésben tartja a bántalmazott nőt vagy gyereket. De a passzív agresszió formái, a testi vagy lelki-érzelmi elhanyagolás is oly­annyira személyiségromboló hatású, hogy a bántalmazott nő vagy gyerek nem tud segítség nélkül kilépni belőle. Ne maradjunk hát közömbösek bántalmazott embertársainkkal szemben, próbáljunk segíteni nekik!  Nagyon fontos, hogy a család, a barátok, a szomszédok, a munkatársak, a társadalom ne fogadja el, és ne hunyjon szemet a nők és gyerekek bántalmazása felett.
Ütő Gusztáv képzőművész: Sepsiárkosi neveltetésem során a békés együttélésre, a természet szeretetére és a folyamatos derűlátásra irányí­totta gyermekkorom lépteit édesanyám, nagy­anyám és dédanyám. Dédapám, árkosi Ütő Sándor az igazság melletti határozott kiállásra buzdított, és arra tanított, hogy az erősebb védje meg a gyengébbet, a szeretet pedig a legerősebb kapocs a család életében. Mindezek alapján és a nők családösszetartó szerepének felismerése okán elszomorít, és felháborodással tölt el, hogy naponta számtalan nőt ér lelki, szellemi és testi bántalom. Elítélem mindazokat a férfiakat, akik gyengeségük okán, puszta frusztráltsági indíttatásból erőszakot követnek el gyerekeiken, női hozzátartozóikon, akár idős szüleiken.
Lázár-Prezsmer Endre művelődésszervező: Nagyon erőszakos világban élünk, nap mint nap egyre több erőszakos cselekedetről értesülünk – rablásokról, gyilkosságokról, nemi erőszakról –, és többnyire a média által. Az erőszak a gyenge jellemű emberek sajátossága. Ők, amit nem tudnak megvalósítani a saját képességeik által, azt erőszaktétel árán szerzik meg maguknak. A jellemben gyengék mindig keresnek és találnak a környezetükben – családban, munkahelyen – fizikailag vagy lelkileg náluk gyengébb személyeket – nőket, gyerekeket, időseket, beosztottakat –, akikben az erőszakos cselekedeteik által maradandó, személyiségtorzító károsodást okoznak. Sok ilyen sérült ember él a világban, a közvetlen környezetemben is, és sokan vannak, akik nem tudnak együtt élni, nem tudják részben feldolgozni ezeket a sérüléseket, és kiszállnak, öngyilkosok lesznek. Művelődésszervezőként fontosnak tartom, hogy a kultúra kínálta eszközökkel tiltakozzam az erőszak minden formája ellen, a Huszárik filmklubban, amit heti rendszerességgel vezetek, sok ilyen témájú filmet nézünk meg, és utána beszélgetünk róla, van, amikor pszichológus vezetésével.
Szonda Szabolcs, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója: Egyetértek a nőkkel szembeni erőszak elleni kampány céljaival több okból is. Egyrészt, mert az erőszakra leggyakrabban erőszak a válasz, másrészt azért, mert úgy gondolom, amikor az erőszak marad csak érvként, akkor – látszólag bármennyire is felold egy helyzetet, erővel – gyengeségről árulkodik, és nem hoz megoldást, hanem rosszat szül. Nemcsak a történelem, hanem a mindennapok története is azt tanúsítja: ahányszor erőszak történt, az általában csak a pillanatra vagy rövid távra nézve kínált megoldást, hosszabb távra traumát okozott, amelynek  következményeit sohasem lehet pontosan felmérni. Az ilyen sérüléseket mindenképp meg kell előzni, ki kell védeni!