– Igyekezni kellett, és minden alkalmat kihasználni, hogy behozza Árkos azokat a lemaradásokat, amelyeket a 2004-es önállósulás okozott. Mennyire sikerült?
– A közművesítés érdekében kellett talpalni. Mindkét hálózatot, az ivóvizet és a szennyvizet is párhuzamosan fektettük le, és mindkettőt központi alapokból.
A vízvezeték gerinchálózata mindenütt a földbe került. Át kell vinni a csövet az Árkos-patak alatt, a Felszegbe, és a fővezetékre rákötni néhány mellékutcát a Geje-falurészen. Nagyjából ez a helyzet a csatornarendszerrel is, amellyel jobban haladtunk. Mindkettőt rácsatlakoztattuk Sepsiszentgyörgy vízhálózatára és nagy kapacitású derítőberendezésére. Úgy néz ki, hogy az ivóvízrendszernél szükségünk lesz még egy nyomásemelőre, mert nagy, 40 méter a szintkülönbség a lakóterület legalacsonyabban és legmagasabban fekvő két pontja között, s ez azért gond, mert valószínű, hogy önerőből kell majd beszerezni és felszerelni. Reális esélyt látok arra, hogy befejezzük e munkálatokat, mert szerintem ez az új kormánynak is érdeke lesz. – Olyan helyzetben vagyunk – magyarázza Máthé Árpád –, hogy tényleg majdnem mindenütt a megkezdett beruházások befejezésére kell pontot tennünk 2013-ban. Ez a helyzet a sportbázissal is. Tavaly ugyanis átadtuk a nagy futballpálya öltözőjét, a kivitelezőnek pedig be kell fejeznie a műborítású sportpályát, szintezni akarjuk a nagy pálya játékfelületét, beiktatni egy vízlevezető rendszert, és megfelelő élő gyeppel beborítani.
– Hol tartanak az ősz végén a Gelei József-iskolánál megkezdett bővítési munkálatokkal, hiszen láttuk, hogy az teljesen új épületszárny? Van-e remény arra, hogy ebben az évben befejezzék?
– Saját pénzalapunkból őszig pirosban elkészült, ahogy mondani szokás, tető alá is került. A munkálatokat egy felsőrákosi székhelyű vállalat végezte. Nem biztos, hogy lesz annyi anyagi erőnk, hogy teljesen befejezzük, de a legalsó szintet és a központi fűtés bevezetését mindenképpen befejezzük. Bár változott a községvezetés összetétele, mégis van konszenzus a helyi tanácsban.
– Lakóparkokra osztották a települést: Kossuth Lajos, Puskás Ferenc (a sportbázis környékén), Árkos-liget. Ez utóbbi a Kőröspataki-tó déli szélén terül el. Ott rendezettek az építkezési viszonyok? Kell-e még visszakapnia Árkosnak a bánya által elfoglalt területekből?
– A ligeti lakópark különösebb gondot nem okoz, de figyelmébe ajánlom az esetleges jóhiszemű vásárlóknak, hogy az önkormányzat az itt megvásárolt, majd eladásra szánt telkek közművesítését nem vállalja, és ez nem is áll szándékában. Ezt már csak azért sem tudjuk megoldani, mert a lakóparkon áthaladó és részben leromlott bányaperemi betonút egyelőre senki tulajdona, későbbi tulajdonjogáról még nem született döntés. A sportpályától délnyugatra az egykori meddőhányó egy részét a szakminisztériumnak ebben az évben vissza kell szolgáltatnia a földosztó bizottságnak, mert annak egy része már eleve ki volt parcellázva, s a többit – mintegy 100 hektárnyit – azoknak kell kimérnünk, akik az ún. várakozási listán szerepelnek. A terület ökologizálása három év alatt, szakaszosan történt, a visszaszolgáltatás is így történik.
– Melyek a ávlati terveik?
– Ha a közművesítést sikerül majd befejeznünk, pályázni akarunk az egész települést, még a mellékutcákat is átfogó aszfaltburkolat kialakítására. A közel tíz kilométer hosszú út- és utcahálózatra már letettük a pályázatot a szakminisztériumhoz. Távlati terveink közt szerepel az egykori jegyzői lak mint önkormányzati tulajdonú épület teljes felújítása és közösségi házzá való átalakítása. Egy öregotthon is szóba jöhet, hiszen nem ártana gondoskodni a jövőben a település idős és rászoruló lakóiról is.
