Az új eljárásjog egyebek mellett nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a felek először lehetőleg hivatásos békéltetőkhöz, és ne bíróságokhoz forduljanak keresetükkel, és bizonyos ügyekben – 50 ezer lej alatti értékről szóló jogvitában, fogyasztóvédelmi panaszok vagy telekhatárviták esetében – ezentúl csak akkor fogadják be a keresetet a bíróságok, ha a felek részt vettek egy ingyenes tájékoztatón, ahol ismertették velük a békéltetés lehetőségét.
A bíróságokon százezer lej feletti értékről szóló jogviták mostantól eleve a törvényszékek (nem a bíróságok) hatáskörébe tartoznak, és az eddiginél sokkal szigorúbb feltételek között lehet majd fellebbezni. Az eljárásban rövidebb határidőket szabnak meg, a szándékos időhúzást pedig bírsággal büntetik. Újdonság az is, hogy a polgári eljárást három szakaszra osztották: egy írásos, egy vizsgálati és egy tárgyalásos szakaszra. Ennek eredményeképp – ideális esetben – nyilvános tárgyalásra már csak egyetlen alkalommal, a folyamat végén kerül sor, amely után kihirdetik a határozatot.
Az új polgári perrendtartást – amely a kényszervégrehajtásra is új szabályokat ír elő – a folyamatban lévő ügyekre nem, csak az ezután kezdődő perekre alkalmazzák. Az új eljárásjoggal párhuzamosan a bíróságok tehermentesítését célzó törvény is hatályba lépett, amely a 2015 végéig tartó átmeneti időszakban fokozatosan vezeti be az eljárásjog újdonságait. Az új polgári törvénykönyv 2011 őszén lépett hatályba, és – többszöri halasztás után – egy év múlva tervezik életbe léptetni az új büntető törvénykönyvet és eljárásjogot.