* Sorin Susanu főfelügyelő, a brassói hivatal vezetője a Mediafax hírügynökségnek elmondta, hogy a tapasztalt szabálytalanságok miatt bírságot rónak ki a termelőkre, a kereskedőkre, valamint a vásár szervezőire, és tájékoztatják az állat-egészségügyi igazgatóságot, valamint a közegészségügyi igazgatóságot. A kiszállás mérlegéről a héten sajtótájékoztatón számolnak be. * Borboly Csaba, a havi vásárt három éve szervező Hargita Megyei Tanács elnöke az önkormányzat közleményében kétségbe vonta a hatósági fellépés jóhiszeműségét. Hozzátette, az önkormányzat is folyamatosan szigorította a vásár szabályait, hogy a termelőket ezáltal közelítse a nagykereskedelmi egységekre érvényes előírásokhoz, de úgy vélte, nem lehet rajtuk számon kérni a multinacionális élelmiszergyártó cégek termelési folyamatához igazított feltételeket. Az önkormányzati vezető elmondta: a csíkszeredai vásár jelenti a Székely termék mozgalom alapját, mostanra hasonló működik Szé­kelyudvarhelyen és Kézdi­vásárhelyen. E vásárral indult el egy olyan folyamat, amelynek következtében a székelyföldi termelők árui több nagyáruház polcaira is felkerültek. „Jó ideje dúl a székely zászló körüli cirkusz, most pedig a székelyföldi kistermelők megélhetését akarják ellehetetleníteni” – fogalmazott Borboly Csaba.

A közösség akarata szerint kell kirajzolni Székelyföld határait
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tegnap közleményben tudatta, hogy a közösség akarata által kirajzolt Székelyföld számára kéri az önálló közigazgatási régió státust. Az Izsák Balázs SZNT-elnök által jegyzett közlemény megállapítja, hogy Románia nemzetközi kötelezettségvállalásai, a hazai és a közösségi jog, de a nemzetközi jog is az érintett közösségek akaratát tekinti irányadónak a közigazgatási határok megrajzolásánál. Az SZNT idézi a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt, amelynek elfogadásával Románia is vállalta, hogy tartózkodik az olyan intézkedésektől, amelyek a kisebbségek által lakott területeken megváltoztatják az etnikai arányokat. Az SZNT emlékeztetett arra, hogy a Székelyföld határait a 2006-os gyergyóditrói székely nemzetgyűlés rögzítette. Az SZNT által megjelölt terület Székelyföld történelmi területét tartalmazza, melyhez az ezzel szomszédos magyar többségű településeket is odasorolták. Az így megjelölt területen 73,5 százalékos a magyarság aránya. Az SZNT arra buzdította híveit, hogy a március 10-re tervezett marosvásárhelyi nagygyűlésen is erre a területre kérjék a közigazgatási régió státust. A székelyföldinek tekintett Hargita, Kovászna és Maros megyében az SZNT által közölt adatok szerint 57 százalék a magyarok aránya. Ha e három megye Beszterce-Naszóddal alkotna közös régiót, a magyarság részaránya 46 százalékra csökkenne, ha pedig – a kormány szándékainak megfelelően – Brassó és Szeben megye is e régióhoz tartozna, a magyarság már csak 29 százalékot tenne ki e térségben.

Román filmes siker Berlinben
Kelet-európai filmek vitték el a legtöbb jelentős díjat a 63. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, a Berlinalén: az Aranymedvét egy román alkotás, a zsűri nagydíját pedig egy bosnyák film kapta, amelynek amatőr főszereplője elnyerte a legjobb színésznek járó Ezüstmedvét a szombat esti gálán. A legjobb alkotásnak járó Aranymedvét Călin Peter Netzer rendező A gyermek fekvése című filmje kapta. A történet középpontjában egy újgazdag asszony áll. A nő minden eszközt, elsősorban a megvesztegetést és a kapcsolatait bevetve próbálja megmenteni fiát, akit börtön fenyeget, mert halálra gázolt egy kislányt. A rendező a díjkiosztó után kiemelte: az Aranymedve nemcsak a filmnek szól, hanem az egész román filmművészetnek. Ada Solomon producer hangsúlyozta: legfőbb ideje, hogy a román politika felismerje, milyen jelentős hozzájárulás a filmesek munkája Románia nemzetközi tekintélyének erősítéséhez.