A disznó sem tudja, mitől hízik! Akkor meg minket miért érdekel? Aki hajlamos rá, még a víztől is hízik. A földnek annyi éhes szájat kell betömnie, és az angolok azzal foglalkoznak, hogy ettek-e lóhúst vagy nem.
Nemrég a svédek kapták be a… disznóhúst marhabélszín helyett, és nekik sem lett semmi bajuk. Engem is meg akart etetni feleségem valamivel, amire azt mondta, hogy egészséges hús, de én nem vettem be a cselt, mire bevallotta, hogy tényleg nem az, hanem szója.
Régen a mezőn dolgozó földművest, amikor este hazaért, gyerekei azzal a kérdéssel fogadták: mit hoztál nekünk? És akkor örültek a madárlátta kenyérnek is. Mára már oda fejlődtünk, hogy a családnak Európa-látta hússal lehet kedveskedni. Azzal vádolták Romániát, hogy a lóhús, ami az angolokhoz került, innen származik, pedig mi nem is exportáltunk lóhúst oda, hanem Hollandiába és Ciprusra. Végül a franciák etették be vele az angolokat. Ők aztán rögtön minket akartak befeketíteni. A ló- és lóversenybarát angolok meg nem ennék a lóhúst, mert az amolyan szent tehénnek számít náluk, mint Riska a riksás Indiában, de azért ez nem akadályozza őket abban, hogy a kivénhedt paripákat le ne vágják és ők is ne exportálják külföldre.
A húsevési szokások minden földrészen, sőt, miden országban mások és mások. Az indiaiak nem eszik meg a marhahúst, a kínaiak viszont zabálják a kutyahúst is. Az olaszokról azt rebesgették, megeszik a macskát.
Amikor húsvétkor nálunk a piacon árulják a bárányt, akkor a farkát nem nyúzzák meg – egyértelműen bizonyítván, hogy az igenis, bárány. Elavult módszer, mert most már minden iparilag levágott állatnak van útlevele, és állítólag követik, feltüntetve, hol született, nevelkedett, mit evett, és milyen gyógyszert adtak neki élete folyamán. Most mégis a modern kriminalisztika segítségével, DNS-vizsgálattal akarják megállapítani, jó vagy nem jó, ló vagy nem ló. Régebb ez ránézéssel történt. Bár jelenleg már minden élelmiszert úgy módosítanak különféle E-kkel, hogy a borjúhúsra a saját tehén anyja sem ismerne rá. A sápadt húsokat festik. Aztán tesznek hozzá tartósítókat, állagjavítókat, ízfokozókat. Ezért olyan íztelenek. Oda jutottunk, hogy a kenyérben már lassan legkevesebb a liszt. Ha valaki barna kenyeret akar enni, annak festett kenyeret sütnek, hadd örüljön neki.
Amikor valamelyik állatfajta húsának eladása rosszul megy, a konkurencia kitalál mindenfélét, hogy rontsa a másik üzletét. Így próbálták már akadályozni a marhahúseladást a kergemarhakór népszerűsítésével, a tyúkhúsét madárinfluenzával, a disznóét disznóinfluenzával és így tovább. Mivel a húsok összetételét a tudomány feltárta, nem tudom, miért nem tértek már rá a műhús előállítására. (Ma, amikor már műnőt is gyártanak!)
Az italkészítés is teljesen tudományos alapon zajlik. Készítenek üdítőt vegyszerekből, whiskyt kőolajból, bort porból, sört zabszalmából. Aki szereti, megissza, és annak úgyis mindegy, mit iszik.
Az a lényeg, hogy ártson.