Gelence híres falu. Régebb is sokan látogatták templomát, de az utóbbi években rendkívül magas rangú személyek is jártak erre. Például Orbán Viktor, aki amikor először aludt a Jancsó-kúriában, elalvás előtt bizonyosan megszámolta a szoba sarkait. Ha az ember ezt teszi, akkor álmai beteljesednek.
Bejöhetett neki, mert utána visszatért, és lehet, egy másik szobát kért, amelynek ismét megszámolta a sarkait. Aztán járt itt Kövér László is, kampányolni és fát ültetni. Kell is ültetni a facsemetéket, mert a gelencei gatterekhez rég hordják a fákat az erdőből, és azokat pótolni kell. Aztán járt itt tömbházat avatni Borbély László, akinek minisztersége idején ez volt egyik főfoglalkozása. De járt még erre sok nagy ember: Emil Constantinescu és Sólyom László volt elnök, valamint Dávid Ibolya, Lezsák Sándor és mások is. Nem csoda, ha ennyi ember látogat ide, mert a gelenceiek azt mondják, hogy kétféle ember van: aki már járt és aki ezután jön Gelencére. És hányan nem jöttek még?
Van is, amiért jönni, mert akad látnivaló elég. Gelence a székely kapuk, legendák, alkotóműhelyek és fafaragók földje. A faluba betérőt szívesen fogadja a Janus-arcú (kétarcú) szobor: Csutak Misi, aki a hatalmas székely kapu mellett strázsál, egyszerre vigyázva az idejövőket és az elmenőket. Most, március 15-én egy másik emlékművet is avatnak, a turulszobrot. Így Gelence madárbarát falu lesz, mert a Csókaszobor mellett lesz egy másik madárszobor is. Csak a budapesti szocialisták meg ne tudják, mert azok levetetik. A helybeliek a kultúrára is adnak. Mázsaszámra érkeznek ide az adományok. Kapott a falu két mázsa kultúrát – könyv alakban. De, hogy ne csak lelkiekben gazdagodjanak, száz kiló élelem is érkezett. Szeretik a zenét, a táncot, a hagyományokat. A központban a tavaly is reggelig tartott az utcabál. Most az utcákat százötven tonna kaviccsal szórták meg, hogy minden utcában lehessen bálozni. Sőt, ha az erdei utakat is feljavítják, akár száz kilométer hosszan is táncra perdülhetnének. Táncra a Zernyealj Néptáncegyüttes tanítja az ittenieket. Hogy a bálozáshoz a hangulat megfelelő legyen, hordószámra folyik a sör, a bor és a pálinka. Szerencsére, hordókban nincs hiány, mert a községhez tartozó haralyi kádárok annyit hoznak ide, amennyi kell. Ha így fejlődik Románia, akkor lakások helyett Haralyban olyan hordókat fognak gyártani, amelyekben úgy tudnak majd lakni, akár az ókori Diogenész. Mivel a gazdaság fellendítésére nem sok a remény, a dortmundiak ipari park helyett és a vendégforgalom növelése érdekében wellnessközpontot és konferenciatermet építenének. Ha már munka nem is lesz, legalább wellnessezhetnek és konferenciázhatnak a gelenceiek is. Ugyanakkor a ladiai temető felé vezetik a vizet, és kivágják a veszélyes fákat, hogy az ott lakók ne szomjúhozzanak, és valamelyik kóbor lelket nehogy odaüsse egy kidőlő fa.
Gelencén a templomban Szent László egy kun vitézzel birkózik, és megszabadítja a magyar leányt, akit a vitéz lóháton próbált meg elrabolni. Itt most is történnek csodadolgok. Nemrég esett meg, hogy az ide hozott festmények köddé váltak. Bár a festőnő úgy gondolja, hogy képeit meglovasították. A Magyarországról behozott tíz kép nyomát bottal üti festője, Lángné Gréczi Margit, aki azok megrendelőjével birkózik, dr. D. Gáll Éva jogásszal. Ráadásul most az állítólagos jogásznő is elpárolgott, és nem hagyott még nyomot sem, mint a Szent László lova, amelynek patái nyomában víz fakadt. A festőművész azt mondja, hogy a hitvány csaló egyszerűen eltűnt. A jogásznő viszont azt állítja, hogy ő megvette a képeket. Lehet, hogy azokért Szent László pénzével fizetett, illetve olyan aranypénzzel, amit a király menet közben kővé változtatott. A pénznek nincs nyoma, csak a kavicsnak, amivel az utcákat megszórták. Lehet perelni, ha van, kivel.
Némely gelenceiek máris nagy gyakorlatra tettek szert a perlekedésben. Van ugyanis egy másik csodálatos történet, amelyről azt lehet mondani, hogy per hátán per. Itt a pereskedés már óvodáskorban elkezdődött. A Nagycsoportosoknak már sok pere volt, és még sok lesz. Bár ebben az esetben is mesebeli dolgokról számolhatunk be. A mai modern szóhasználattal élve: paranormális jelenségekről. Gábor Imrét, aki a Nagycsoport Közbirtokosság elnöke volt, tizenkét év után a közgyűlés leváltotta. És itt történtek a fura dolgok! Ugyanarról a közgyűlésről olyan jegyzőkönyv is készült, amely azt bizonyítja, hogy igenis, újraválasztották. Hét évig nem volt közgyűlés, a végén osztalék sem. Viszont teljes gőzzel folyik a pereskedés. A kérdés, ki fog győzni? Bizonyosan Szent László!
Gelence hasonlít egy másik székelyföldi faluhoz, Szotyorhoz, de különbözik is tőle. A szotyoriak ugyanis egyik nyáron találtak egy döglött kutyát. Jó kövér volt, s kifolyt a zsírja. Azt hitték, hogy olajforrásra leltek. Ezért nevezik őket olajosoknak. Gelencén viszont tényleg találtak olajat, és voltak is rendes olajkútjaik, de ebből a tevékenységből a végén csak egy döglött kutya maradt. Meg kellene kérni Szent Lászlót, aki a vízfakasztáshoz is ért, fakasztana némi kőolajat a hegyek között, mert ha lenne olaj, csodákat művelhetne a falufejlesztésben Cseh József polgármester, aki a laptalálkozó elől angolosan olajra lépett.
