– Mivel most kezdtem polgármesterként ezt a ciklust, elmondhatom: az eddigi legnagyobb sikeremnek azt tartom, hogy a köz­ségvezetés adósságait sikerült kifizetni. Ami a közművesítést illeti: sok évvel ezelőtt lefektették az ivóvízvezetéket a fürdő és a községközpont, Árapatak között, ennyi, ami létező. A többi mind dokumentáció, itt a szekrényemben. A baj az, hogy az egész térség vízhiányban szenved. Az az óhajunk, hogy ha a város elhozza a vizet a község határáig, onnan – ha mindjárt közmunkával is – behoznánk a fürdőközpontig, s ezzel már Árapatakon lenne az ivóvíz, és csak Erősdön maradna a gond. Itt vannak az asztalomon mindkét hálózatra és mindhárom településre a megvalósíthatósági tanulmányok, a jövő héttől kezdik a pályázatok megírását, reméljük, hogy beleférünk valamilyen kiírásba 2014-re.
– Mi szerepel még az önkormányzat tervei, elképzelései között?
– Eléggé nehezen indul Előpatakfürdő területrendezése. Sajnos, én az Aquasic közeljövőt illető elképzeléseit nem ismerem. Az egy dolog, hogy a kezelőközpont, amely A borvíz útja program alapjaiból épült, még nincs rákötve a borvizes fúrt kútra, de újra kellene építeni a hidat az Előpataki patakon, ami a műutat köti össze a fürdőtelep belterületével. Erre – ha beindul a kezelőközpont – szükség lesz. Értesítettük a megyei tanácsot, kértük, hogy vegyék be az idei terveikbe. Megkezdtük a község területén lévő ingatlanok telekkönyveztetését. Így például Elő­patakfürdő központjában nem volt telekkönyveztetve az üzlet és az egykori vendéglő, illetve az ahhoz tartozó terület. Az egykori Izvorul Roşu nevű épület – vagyis a régi előpataki faluháza – már a mi tulajdonunkba került. A községközpontban az ún. Lucernás utca végében telkeket adott a régi önkormányzat a romáknak, amelyeket be is építettek. Ezeket felmérettük, és most folyik azok telekkönyveztetése is. Terveink szerint még az idén tataroznánk a helybeli kultúrotthont. Pályáztunk a megyei tanácshoz, s ha megkapjuk a beígért összeget, kipótoljuk saját alapjainkból. Sajnálom, hogy ilyen elesett helyzetben vagyunk, pedig Árapatak községnek nagyon jó a földrajzi fekvése: közel két városhoz, az Olthoz, jelentős erdős területtel rendelkezik. Előpatak pedig minden bi­zonnyal újjáépül, fellendül a gyógyturizmus. Jó volna egy testvértelepülés is nekünk, de olyan, ahol vegyes a lakosság, vagyis vannak ott is romák. Egyébként ki lenne az, aki velünk testvéri kapcsolatot létesítene?
– Lassan tarthatatlanná válik az osztályhiány a községközpont iskolájában, pedig már régebb bevezették a délutáni oktatást. Az igazgató szerint sürgős lenne az iskola udvarán megkezdett épület befejezése és az új óvoda megépítése.
– Béreljük a helybeli egyháztól az épületet, amelyben az óvoda működik. Most egyezkedünk a bér összegéről, a tanács ugyanis magasnak tartja ezt. Mindenképpen egyezségre kell jutnunk, mert ha az említett két épület egy gombnyomásra elkészülne, akkor is szükségünk lesz az egyházi ingatlanra. Fentről várjuk az anyagi segítséget, mert amit lehetett, önerőből megtettünk, ugyanis az ősszel két osztálytermet kialakítottunk a családorvosi rendelő egyik szárnyában. Értesültem arról, hogy Horia Grama is ígéretet tett erre vonatkozóan, várjuk intézkedését. Hihetetlenül magas a népszaporulat a romák között. Az iskolások és óvodások összlétszámának 92 százaléka roma nemzetiségű. Az utóbbi három hónapban sok olyan kiskorú roma szült – az apa is kiskorú –, hogy az anya, a gyerek és az apa is kapja a segélyt! Becsléseink szerint az ilyen szülések száma az év végére eléri – de könnyen meg is haladhatja – a százötvenet.