Nincsenek Sepsiszentgyörgy fejlődése ellen, de szűkös időkben meg kell gondolni, melyek azok a befektetések, amiket a közjó érdekében meg kell valósítani, a sok pénzt igénylő, de nem szükségszerű munkálatok az adókból befolyó közpénz felelőtlen elköltését jelentik. Ha nincs pénz, nem kell nagy befektetésekben gondolkodni, és nem kell emelni az adókat – fogalmazták meg.
A városháza közleménye szerint az adóemelés kötelező volt. Ezzel szemben Klaus Johannis nagyszebeni polgármester felvetésére, miszerint a helyi adók emelésének központilag való elrendelése törvénytelen, Victor Ponta miniszterelnök bejelentette: az emelés nem kötelező. Ezért nagyvárosokban, például Kolozsváron, nem emelték a helyi adókat – mondta el az ELCO Rt. vezérigazgató-főrészvényese, Fleckhammer Otto.
„Nem lehet visszalépni az adóemelést illetően, mondják a városházán, de csupán akarat kérdése, hogy tanácshatározattal megváltoztassák, töröljék az adóemelést előíró rendelkezést” – értékelte Bokor Tóth Zoltán, a MultiNr Kft. vezetője és tulajdonosa. Számok alapján dolgoztak az adóemelés megszabásánál, nem vették figyelembe, nem kérték ki az emberek, vállalkozók véleményét. Újra kell értékelni a határozatot, melyet a tanács többségi frakciója hozott – mondta Bokor.
Az üzletemberek kiszámították, az adó jelenlegi értékével 50–60 év alatt az ingatlanok teljes árát kifizetik a városnak. Nem értik azt sem, miként fogja a tanács helyi vállalkozóknak pályázatok alapján visszajuttatni a többletadót. Törvénytelen, emellett a megszabott felhasználhatósággal, pályázatok útján esetlegesen visszakapott pénz nem jelent semmiféle előnyt. Miért kellene számítógépet vegyen valaki a visszakapott pénzen, ha arra nincs szük­sége? – tették fel a kérdést, megjegyezve, hogy a pályáztatással sok személy steril munkát végez, holott az adóemelés nélkül ez nem lenne szükséges.
Megfogalmazódott: jól menő vállalkozás esetén nem lehet teher az adó, de viszont komoly kihívás olyan cég számára, amelyik időszakosan megszünteti működését. Az emelt adót a tevékenység felfüggesztése idején is fizetni kell, ha a cégnek nincs pénze, kényszerrel is behajtják. Mint egyféle államosítással, a városé lehet az adót fizetni nem képes cég ingatlanja – mondták el.
Fleckhammer a magánszemélyek adójának 16 százalékos emelése ellenében megfogalmazta: az utóbbi években nem nőttek, hanem csökkentek a fizetések, ilyen környezetben erkölcstelen az adóemelés.
Az ELCO Rt., a MultiNr Kft. vezetői, a Sugáskert Kft. részéről Fülöp László társaik nevében is kijelentették: hagyják a vállalkozókat élni, ne emeljen adót a város olyan befektetések finanszírozására, melyek nem szükségszerűek.
A tervezett, de szükségtelennek ítélt befektetések között tartják számon a központi mélygarázst, a szépmezői ipari parkot. Az ipari parkok „divatja” elmúlt, nagyvárosokban, Temesváron, Nagyváradon is üresen állnak a létesítmények. A mélygarázs még Brassó nagyságú városokban sem kifizetődő – állítják a vállalkozók. Csak mellékesen kérdezik: mi is történt a több mint tíz éve sok közpénzt felemésztő Kő­röspatak–Gidófalvi ipari parkkal?
Folytatni akarják a munkát, megtartani a munkahelyeket, újakat létesíteni, ezért emelik fel hangjukat az adóemelés ellen, és ezért értenek egyet Ioan Ţiţeiu gyáros napokban tett kijelentéseivel. Kérik az adóemelés eltörlését, ha nem születik megoldás, nőni fog a kifogást fenntartó vállalkozók száma, sőt, a civil szféra is jelezte: kiállnak a cégek mellett, hiszen azok anyagi gondjai közepette, támogatás hiányában ők sem végezhetik munkájukat – jelentették ki.