Európában ugyanis az uniós támogatások gondoskodnak arról, hogy az ágazat ne legyen veszteséges, illetve hogy nyereséget is hozzon a gazdáknak. Ezért tartottuk érdemesnek újabb kérdésekkel visszatérni oda, ahol a pályázatokat elbírálják, ahol tehát a majd mindenkire kiterjedő területalapú támogatások sorsa is eldől. Mint például ama bélafalvi gazdáké, akik panasszal fordultak hozzánk: egyik évről a másikra leállították a területalapú támogatás folyósítását arra hivatkozva, hogy – ami eddig megfelelt – irataikról nagyfokú pontatlanság derült ki. Marius Popica aligazgatótól kértünk felvilágosítást.

Műholdas nyilvántartás
– A panasztevő értetlensége és indulata érthető. Az a föld ott van az idén is, ahol tavaly volt, akkor pedig miért állították le a támogatás folyósítását? Hány ilyen eset fordult még elő a megyében?
– Szerencsére már nincsenek sokan, de sokat vesződtünk miattuk, mára talán harmincvalahányan maradtak. A műholdas felderítésen alapuló nyilvántartásról van szó. 2012-ig azt tartották szem előtt, hogy ha egy táblát mondjuk tizenkét farmer birtokol, akkor a nyilvántartásban is tizenkettő szerepeljen, és nem számított, hogy azok helyét is pontosan megadjuk. Azaz mindegy volt például, hogy az illető szántója a benyújtott térképen a valósághoz ké­pest egy kicsit jobbra vagy balra csúszott el. Ha az igénylések szerinti hektárszám nem haladta meg az illető határrész területét, akkor a kifizetéseket jóváhagyták, és ment minden, mint a karikacsapás. Igen ám, de bevezették a műholdas ellenőrzést. Ez Franciaországban vagy Németországban semmilyen nehéz­séget nem jelentett, simán alkal­mazhatták, mivel ott harminc-negyven éve nem módosultak a határrész- vagy birtokhatárok, vagy ha igen, szabályosan nyilvántartották azokat. Nálunk ennek hiányában, valamint a nagyon szétforgácsolt tulajdonstruktúra miatt sok pontatlanságra derült fény. A műholdas nyilvántartás azt jelenti, hogy az iratokban szereplő térképet összevetik a műhold által készített fényképpel, a kettőnek találnia kell, és még azt is ellenőrzik, hogy az iratokban feltüntetett kultúra megfelel-e annak, amit a műhold rögzít. Találnia kell tehát mind a parcellának, mind a növényi kultúrának. Nagy gondok Torján adódtak, és Kézdiszent­léleken, ahol ötven-hatvan parcellás táblák is vannak. Valahányszor bejön egy-egy földműves, meglehetősen nehéz megtalálni, hogy az övé a 23-as vagy 24-es azon a dűlőn, és hogy azt pontosan oda rajzolták-e be, ahol fekszik. A műhold aszerint azonosítaná a parcellát, amit a gazda saját felelősségére nyilatkozott. És akkor valamelyik feltételről kiderül, hogy nem teljesült, ezért a kifizetést fel kell függeszteni. Mit kér Brüsszel? Legalább három dolgot: egyrészt, hogy meglegyen a földed, másodsorban hogy tudd, hol van, és pontosan tüntesd fel a térképen, harmadsorban pedig hogy megdolgozd azt a földet, mégpedig a bejelentésnek megfelelően.

Szorgalmi mutató
Ami a földek megdolgozottsági fokát illeti, Marius Popica felhívja figyelmemet, hogy e tekintetben az országos elsők közt szerepelünk.
– Kevés a parlagon hagyott föld. Ebből meglátszik, hogy a lakosság is sokban különbözik a más megyeiektől, ez bizonyos értelemben szorgalmi mutató is. De a hatóságok is arra törekedtek, hogy ebben ne legyen hiba. Ahol egy elburjánosodott parcellát láttunk, GPS-es technológiával meghatároztuk, hol fekszik, kié, kap-e támogatást az illető, felhívtuk telefonon, és megkértük, egy hónapon belül takarítsa le. És az emberek megértették. Pénzbírságot szabhattunk volna ki rájuk ott helyben, de jobbnak láttuk így eljárni, ezt az utolsó esélyt nem megtagadni tőlük.
A földek megműveltségi foka ezek szerint erkölcsi műveltségre valló jel is, ezt jó lesz észben tartani, s ha a pénzügy és más ellenőrző szervek is e jóhiszeműség és segítőkészség szellemében járnának el, mindjárt nem süket konfliktusokkal és egymásra fenekedéssel kezdődne a nézetkülönbségek megbeszélése, mindjárt könnyebben lehetne tisztázni, kinek van valójában igaza, és a gazdának mit kellene tennie. A valóságos pofozógépként, bírságkiszabó automataként működő ellenőrök viselkedése sok rossz vért szült a megyében, és alaposan körül kellene nézni házuk táján, hogy munkamódszer-változtatásra lehessen bírni azokat, akik szemlátomást más vidékek erkölcsi valóságából kiindulva bizonyulnak kíméletlenül ésszerűtlen magatartásúaknak tájainkon. Ezért mondom, nem ártana bevezetni őket a székelyföldi népismeretbe, az itteni munkamorál történetébe és mai jellemzői ismeretébe, mert a gépies büntetésalkalmazás sokat árthat hatóság és a lakosság viszonyának, és visszavetheti a termelés fejlesztését is.

Hiányzik egy láncszem
– Számomra, mint laikus számára, bevallom: a legfurcsább az volt, hogy a műholdas bemérés a növényi kultúrát is azonosítani tudja.
– Márpedig tudja, és feladatunk jövőre elejét venni annak, hogy ahol mi búzát tüntettünk fel, ott a műhold krumplit vagy kukoricát jelezzen – mert annak hisznek, és elterjedhet: Romániában így meg úgy mennek a dolgok. Ha a műhold más kultúrát talál, leállítják a kifizetést. Véleményem szerint az ellenőrzés technikája két lépéssel megelőzi a kérések benyújtásának és nyilvántartásának módszereit. Meg kellene találnunk a módját annak, hogy e különbséget áthidaljuk, „felzárkózzunk” a műholdhoz. Különösen a sok parcellára oszló dűlők jelentenek gondot, ott kellene a GPS-szel rendet teremteni. Mi neki is feküdtünk, tavaly háromszáz ilyen táblára szálltunk ki, hogy a Gyuri és a Laci stb. parcelláit pontosan berajzolhassuk a számítógépben is.
– Önökhöz kell tehát fordulni e végett?
– Nem a mi feladatunk, nekünk inkább a tanácsadás lenne a dolgunk. Kevesen is vagyunk hozzá. Mindössze tízen. A gond a földművesé. Kérdés, meg tudja-e oldani, ha magára hagyjuk. Mert egyedül nyilván nem boldogul. Mitőlünk útbaigazítást kaphat, s visszatérnék arra, amit a mezőgazdasági kamarákról, az egyesületek által alkalmazott szakemberekről mondottam már. Egy-egy ilyen irodán, ahol a támogatási iratcsomókat összeállítják, ott kellene ezt az azonosítást is elvégezni e szakemberek segítségével. Több településen különben befejezték a kataszteri újraméré­seket, például Kézdi­vá­sárhelyen, Kézdi­szent­lé­le­ken stb. Nos, e mérések eredményeit mi is fel tudjuk használni, valahányszor a farmerek benyújtják dossziéikat hozzánk. Itt ismét felmerül egy mentalitásbeli kérdés. Ez idáig a kifizetési ügynökség sok esetben igyekezett segíteni a kérelmezőknek abban, hogy földjeiket megfelelően helyezzék el a kataszteri térképeken. Azért tettük, mert úgy véltük, meg kell valakinek tanítania őket erre. De nem biztos, hogy helyesen jártunk el. A berajzolás és a helyzet megjelölése ugyanis szigorúan a farmer felelősségére történik. Nem lehet az, hogy én, a mérnök, miután berajzoltam a parcellát, ugyancsak én legyek az, aki ellenőrzőm a rajz helyességét! Nem helyes elvileg sem. Ezért mondom, hogy a polgármesteri hivatalok mellett vagy egyesületi keretekben kellene dolgoznia néhány olyan szakembernek, aki az illető területet is jobban ismeri, és inkább segíteni tud, mint mi. Ez nem lehet a mezőgazdasági referens, mivel neki a mai törvény szerint más a dolga, bár nyilván illetékes lenne ő is. Elég nagy mun­ka a dossziék összeállítása, és úgy vélem, külön kellene megfizetni.
Marius Popica úgy tudja, Har­gita megyében már előttünk járnak e tekintetben. Ott a polgármesteri hivatalok mellett működik egy-egy mezőgazdasági tanácsadó iroda, amelyhez bárki földműves fordulhat a dossziéjával, megfizeti a munkát, és kiszolgálják. Kö­ve­tendő példának tartja.
Gazdasági pontértékek
Olvasói kérésre mellékeljük azt a táblázatot, mely kiegészíti az eddigi példákat, s amely a pályázatok elbírálásakor az ún. gazdasági egységek (GE) kiszámításában segít. Megadja hozzájuk a kulcsot. Egy két és nyolc pont közötti értéket (ez szükséges a félig önfenntartóknak nyújtott évi 1500 eurós támogatás eléréséhez) vagy egy hat GE-nél többet (ezt a fiatal gazdák megtelepedésekor tekintik kiindulópontnak) nem is olyan nehéz elérnie valakinek, mint látni fogjuk. Tavalytól tehát e pontszámokat alkalmazzák:
1 hektár búza – 0,174 GE
1 hektár rozs – 0,136 GE
1 hektár árpa – 0,181 GE
1 hektár kukorica – 0,241 GE
1 hektár burgonya – 1,536 GE
1 hektár cukorrépa – 0,608 GE
1 ha szántóföldi zöldség – 3,940 GE
1 ha legelő és kaszáló – 0,166 GE
1 ha gyümölcsös – 1,169 GE
1 db fejőstehén – 0,881 GE
1 db vemhes üsző – 0,105 GE
1 db anyajuh – 0,023 GE
1 db anyakecske – 0,055 GE
1 db 20 kg fölötti disznó – 0,190 GE
1 db 50 kiló feletti koca – 0,061 GE.
Hozzáfűzendő még a fentiekhez, hogy ún. termelői csoportokra az uniós serkentési rendszer különösen odafigyel. Incze Péter szakember szerint Háromszék nem áll rosszul termelői csoportok ügyében, a tavaly országosan számon tartott körülbelül másfél száz csoportból tucatnyi háromszéki volt. A statisztika, persze, csalóka: jóval többre lenne szükség, hogy megyénk valóban bizonyíthassa az életrevalóságát. A termelői csoportoknak legalább öt tagból kell állniuk, és alapfeltétel, hogy termékeiket közösen értékesítsék legalább tízezer euró értékben, amit számlákkal kell tudniuk bi­zonyítani. A pályázó egyesületnek vagy közbirtokosságnak viszont nem kell önrészt felmutatnia, ez hatalmas előny. A támogatást öt éven át folyósítják, és megpályázható értéke a közösen eladott termékek értékétől függ. Ennek az értéknek az öt százalékát kapják támogatásként az első és második évben, a harmadikban négy, a negyedikben három és az utolsó évben két százalék jár. Jogi személyek pályázhatnak, azaz egyesületek, társasok, cégek nevezhetnek be. Bölön, Vargyas, Középajta törte meg a jeget nálunk, s miután megnyerték a pályázatot, évente közel 40 ezer lejt kaptak egyenként fenntartásra és kisebb beruházásokra. Bölönben új tejcsarnokot építettek, Középajtán felújították a tejátvevő központot, hídmérleget, tárcsát, vetőgépet és legelőtakarító gépet vásároltak, amit a tagok ingyen használhatnak. Vargyason kijavították a csarnok tetejét, irodai és informatikai felszerelést vásároltak. Pályázott továbbá a baróti Silv-Alim társas, az árkosi Búzakalász társulás, a száldobosi szarvasmarhatartók egyesülete és a közbirtokosság, a bélafalvi egyesület és a kisbaconi közbirtokosság. Újabb fejlemény, hogy a közbirtokosságok – mivel elismerik őket  fakitermelő egyesületnek – szintén pályázhatnak.