Nem csak egyháztörténet iránt érdeklődők számára rendeztek tartalmas előadás-sorozatot péntek délután a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban: A pálos misszió Háromszéken című konferencia igen sok hallgatót vonzott, a rendezvényen egyebek mellett a pálos szerzetesek székelyföldi visszatelepítési lehetőségeiről is szó esett.
Bátor Botond, a Magyar Pálos Rend budapesti tartományfőnöke ismertette az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend történetét. Nemzeti elkötelezettségű, fehér ruhás, római katolikus szerzetesrend, e szemlélődő közösség gondolkodásmódját a remeteség határozza meg, tagjai lelkipásztori szolgálatot is teljesítenek. Bátor Botond a budai Gellért-hegy Sziklatemplomában szolgál, ideiglenesen Hargitafürdőn tartózkodik, ott szerveznek lelkigyakorlatokat. Mint mondta, a visszavonult életet választó, szétszórt remetéket Esztergomi Boldog Özséb egyházjogász fogta össze, őt tisztelik az 1250-től jegyzett rend alapítójaként, a pápai jóváhagyást 1308-ban nyerték el.
Patrónusuk Első Remete Szent Pál, s azt tartják, aki harmóniában van Istennel és környezetével, harmóniában tud élni önmagával is. A magyarság történetében a pálosok története összeilleszkedett Magyarország hanyatlásával vagy növekedésével – magyarázta Bátor Botond. 1784-ben a lengyelek is jóváhagyást kaptak a rend megalapítására, amely így maradhatott fenn, hiszen 1786. február 7-én II. József magyar király feloszlatta a magyar pálosokat. Magyarországon 1934-ben indították újra a rendet, jelenlétük 1989 után erősödött. Kis szerzetesrend, Magyarország négy kolostorában huszonketten szolgálnak, a világon összesen 550 pálosról tudnak.
Csáki Árpád sepsiszentgyörgyi történész most megjelent, Az illyefalvi rendház és könyvei című kötetét ismertette (a pálosok 1701–1786 közötti illyefalvi jelenlétéről a szerző lapunk február 20-i számában írt cikket). Kiemelte, hogy a pálos rend már a tizenharmadik században megtelepedett Erdélyben, illetve hogy az illyefalvi kis pálos rendháznak tulajdonítható, hogy az 1760-as években Sepsiszentgyörgyön újjáalapították a Szent József katolikus plébániát. Az illyefalvi pálos rendház mintegy hatvan könyvét biztonságosabb helyre, a megyeszékhelyi Szent Benedek-plébániatemplom levéltárába költöztették, azokat más kiadványokkal együtt és összefogással a csíkszeredai Benedek Éva és a sepsiszentgyörgyi Pénzes Loránd mentette meg a pusztulástól, mindketten ezt a konzerválási folyamatot részletezték.
A Háromszék kérdésére válaszolva Bátor Botond elmondta, őszintén szeretnék, ha sikerülne visszatelepíteni a pálos szerzetesrendet Székelyföldre, ehhez már van érseki felkérőlevél, évek óta keresik a megfelelő helyszínt, ám az is szükséges, hogy itteni, papi hivatásban gondolkodó fiatalok magyarországi képzés után térjenek vissza szülőföldjükre, és szerzetesként itthon szolgáljanak.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
