A megkérdezettek 75 százaléka fontosnak tartja az alaptörvény módosítását, noha legtöbbjük az érvényben lévőt sem ismeri, és 60 százalék azzal is tisztában van, hogy életminőségén nem változtat mindez. A megkérdezettek 85 százaléka szerint a jelenlegi alkotmányt kis mértékben tartják tiszteletben, 81 százalék szerint az állami intézmények sem tartják be előírásait. Nem jobb a vélemény a román politikusokról sem, a lakosság 89 százaléka szerint ők sem tartják be az alkotmány rendelkezéseit. A megkérdezettek 12 százaléka állítja, hogy elolvasta az alkotmány teljes szövegét, 39 százaléka részben, háromnegyede pedig részt vesz az új alkotmányról szervezett népszavazáson. A legtöbben – 30 százaléknyian – Victor Ponta biztatására hallgatnának, 11 százalék Traian Băsescura, alig 6 százalék Crin Antonescura. Ugyanakkor az is felvetődött, és a megkérdezettek 46 százaléka egyetértett azzal, hogy csak az menjen el szavazni az alkotmánymódosításról, aki érdemben ismeri a kérdést.
Az alaptörvény tartalmával kapcsolatos válaszokból kitetszik: a megkérdezettek 47 százaléka szerint az egyenlőség a legfontosabb alapelv, 32 százalék a szabadságot nevezte annak, 20 százalék mindkettőt. Az arány csak a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél fordul, az egyetemet végzettek 46 százaléka a szabadságot tartja a legfontosabbnak, 25,5 százalék az egyenlőséget.
A polgárok 70 százaléka úgy véli, Romániának köztársaságnak kellene maradnia, 20 százalék azonban bevallottan monarchiapárti. A véleménynyilvánítók 40 százaléka szerint kisebb parlament kellene, 78 százalék szerint újra négyévesre kellene csökkenteni az államelnök mandátumát, 72 százalék szerint fel kellene számolni a szenátust és egykamarás parlamentet működtetni, és 97 százalék szerint jó lenne, ha a honatyák száma nem haladná meg a 300-at. 79 százalék véli úgy, hogy a helyi választottak mandátumát legfennebb kettőre kellene korlátozni, 93 százalék szerint a bíráknak közvetlenül is felelniük kellene tévedéseikért, és 85 százalék szerint jó lenne, ha a parlament beleegyezése nélkül vizsgálatot, házkutatást, bírósági eljárást indíthatnának a honatyák ellen. 85 százalék támogatja azt is, hogy törvényben rögzítsék a kormány tagjainak büntetőjogi felelősségét tisztségük gyakorlása idején.
Félrevezető szándékosságot tükröz az RMDSZ-t érintő kérdés, amely úgy hangzik: egyetért-e azzal, hogy az RMDSZ módosítaná az alkotmány 1-es, egységes és oszthatatlan nemzetállamra vonatkozó cikkelyét. 78 százalék határozottan elutasítja a felvetést, 13 százalék azonban nem. A kérdés azért félrevezető, mert köztudott: az RMDSZ csak a nemzetállam kifejezés törlését kéri az alaptörvény 1-es cikkelyéből.