A Grimm testvérek halhatatlan művét, a Hamupipőkét dolgozta fel a baróti művelődési ház Syncron tánccsoportja. Bódi Lászlónak és Nagy Kopeczky Annamáriának nem jelentett akadályt a rendelkezésre álló – aprópénzből általuk készített – kezdetleges díszlet és a szegényes jelmeztár, jó ízléssel és a fiatal táncosok lelkes munkája révén sikerre vitték a darabot. A pénteki előadással együtt eddig három alkalommal vonzottak telt házat.
Hamupipőke (Bíró Andrea) árván marad, mostohája (Lőrinczi Kinga) és lányai (Bitai Andrea, Bocz Réka) kihasználják: míg ők henyélnek, az árva lányt dolgoztatják, s gúnyt űznek belőle. Mégsincs egyedül, hiszen jó társaságot biztosítanak barátai, a madarak, az egerek és a macska (Gheorghe Kristóf, Zsombori Attila, Toma Nicolae és Érsek Ádám), akik, ha kell, ruhát is varrnak a titkon bálba készülőnek. Mostohatestvérei észreveszik szép ruháját, s féltékenységükben széttépik. A lány segítségére tündér siet (Veress Ildikó), a hatás nem marad el, s a fiatal herceg (Pricopie Róbert) csak vele hajlandó táncolni. Hamupipőke éjfélkor sietősen hagyja el a báltermet, még topánkáját is elveszti. A herceg sorra keresi fel a lányos házakat, de sehol sem leli választottját. Hamupipőke mostohatestvérei is hiába erőlködnek, egyikük lábára sem talál a cipellő. Hamupipőkét kinevetik, mert kész felpróbálni a cipőt, de a lány lábán olyan az, mintha ráöntötték volna, a herceg pedig a göncök alatt is felismeri szerelmét. Lakodalmat ülnek, s ma is boldogan élnek, ha meg nem haltak. Bájosan oldotta meg feladatát Demeter Botond (Öreg király), Jancsó Réka (Királyné), Nagy Egon (Tanácsadó) és a mesélői feladatokat ellátó Szotyori Orsolya és Nagy Kopeczky Kristóf is. Méltán érdemelték meg mindannyian az Erdővidék minden szögletéből érkező óvodások és kisiskolások vastapsát.
