A háromszéki RMDSZ regionális, közigazgatási átszervezési javaslatait ismertette tegnap Antal Árpád sepsiszentgyörgyi elnök és Klárik László szenátor. Elképzelésük szerint Romániában a központi hatáskörök decentralizációjára van szükség, ezeket átruházhatnák a közigazgatási hatáskörökkel is ellátott történelmi régiókra, ilyen lenne Erdély is, regionális kormánnyal. A jelenlegi fejlesztési régiók a jövőben kisebbek és gazdaságilag egységesek lennének, Erdélyen belül pedig autonóm státuszt nyerne Székelyföld. Az RMDSZ-es politikusok dokumentumokkal, számokkal, statisztikákkal támasztották alá javaslatukat.
Az első bemutatott adatsor azt igazolta, 2012-ben a megyei pénzügyi igazgatóságok által begyűjtött és Bukarestnek továbbított egy főre eső összegek rangsorolásában Kovászna megye a 13. helyen áll, az országos átlag fölött, előtte van Hargita és Maros megye is – tehát gyakorlatilag Székelyföld az országos átlag fölött teljesít – összegezte Antal Árpád. Az is kiderül, az éllovas megyék közül kilenc erdélyi, azaz gyakorlatilag Bukarest mellett Erdély tartja el Romániát.
Klárik László a regionális felosztásra vonatkozó romániai és uniós jogszabályokat ismertette, melyekből kitetszik, az EU nem kéri a fejlesztési régiók közigazgatási egységgé alakítását, néhány ország megtette ezt, de nincs erre vonatkozó kötelezettség. Az is kiderült: Románia a NUTS II-es régiók kialakításánál a hárommillió fős felső határt vette alapul, pedig közelíthetett volna a 800 ezer lakosú alsó határhoz is, s az elmúlt tizenöt év alatt bebizonyosodott, a fejlett és gyengén fejlett megyék egy régióba sorolása nem vezetett utóbbiak felemelkedéséhez, a gazdagok még gazdagabbak lettek, a szegények pedig fejletlenebbek. Klárik László cáfolta azokat az érveket is, melyek szerint Románia gazdasági visszaesésének oka, hogy nem sikerült lehívni az uniós pénzeket, kiderült: éves átlagban az ország nemzeti össztermékének (GDP) alig 2,6 százalékát teszi ki az EU által rendelkezésünkre bocsátott összeg, a régiók pedig csupán a Regionális Fejlesztési Alapról rendelkeznek, az pedig nem több, mint a GDP 0,6 százaléka. Tehát kevéssé hihető, hogy Románia minden gazdasági gondját megoldja, ha a fejlesztési régiókat közigazgatási régiókká alakítják, ez csak felfordulást okoz, és többe kerül a működtetés – fejtette ki Klárik László. Az sem valószínű, hogy jobban működik majd Románia, ha olyan régiókra bíznak komplex közigazgatási feladatokat, melyek még egy egyszerű hatáskört sem voltak képesek ellátni – érvelt.
A felsorolt indoklások után fogalmazta meg a háromszékiek javaslatát: a történelmi régiókat alakítsák közigazgatási hatáskörökkel ellátott NUTS I-es régiókká, ezeknek legyen regionális kormányuk, a NUTS II-es régiók legyenek a jelenlegieknél jóval kisebbek és gazdasági szempontból egységesek. Ezen belül megfogalmazzák az igényt: Erdélynek legyen regionális kormánya, Székelyföld pedig váljék autonóm státusú fejlesztési régióvá.
(Az elképzelés részleteit szombati lapszámunkban ismertetjük.)
