Kompromisszumok helyett

2013. március 8., péntek, Máról holnapra
Farcádi Botond

Hiú ábránd lenne azt hinni, hogy a kormány az ország területi átszervezése során azonnal hajlik majd az észérvekre, és a magyar közösség otthonosságérzetének növelése, a magyarok és a románok békés együttélése végett elismeri Székelyföldet autonóm közigazgatási régióként.

Akkor is csak álom mindez, ha valójában ez lenne a természetes – de mily távolinak tűnik a normalitás kies hazánkban, ahol már csak a székely zászló látványa hisztérikus reakciókat vált ki vezető bukaresti politikusokból!
Mégis: végzetes bűn lenne kicsinyhitűen felhagyni a reménnyel, és alkalmazkodási kényszerből, félelemből, számításból, ne adj’ Isten, egyéni érdekből lemondani autonómiaigényünk kinyilvánításáról. Különösen akkor, amikor éppen régióhatárokat rajzolnának Bukarestben – anélkül, hogy e térségek lakóit megkérdeznék, kivel akarnak társulni, hová tartoznak. A vasárnapi, marosvásárhelyi autonómiatüntetés erről is szól: kinyilvánítani együvé tartozásunkat, melyet semmilyen magyarellenes hatalom nem hagyhat figyelmen kívül.
Ezért is rendkívül veszélyes az a tanácstalanságot, zavart sugárzó magatartás, amely az RMDSZ-t jellemzi a közigazgatási átszervezés ügyében. A szövetség csúcsvezetéséből többen is felvetették, Beszterce-Naszóddal kellene társítani a három székelyföldi megyét, majd a Hargita megyei tanács állt elő A-, B-, C-tervek­kel, hol Brassó, hol az előbb említett megye mellé sorolva Székelyföldet. Az ilyen jellegű megnyilvánulások egyrészt zavart keltenek a közösségen belül, elbizonytalanítják az embereket, másrészt hatalmas taktikai hibának számítanak: a román hatalom voltaképpen még elő sem állt saját elképzelésével, de mi már jelezzük, készek vagyunk a kompromisszumra? Ilyen alapokról kár is tárgyalásra indulni, a székelyföldi megyéket tömörítő régióról beszélni sem lesz hajlandó a bukaresti hatalom, ha megszimatolja, hogy ennél jóval kevesebbel is beérnénk. Egyértelmű, világos üzenetet kellene megfogalmazniuk vezetőinknek – e tekintetben figyelemre méltó a háromszéki RMDSZ javaslata, mely önálló Erdélyről, autonóm Székelyföldről szól –, azt ugyanis még a szövetség csúcsvezetése is elismeri: a régióátszervezés során érdekeink érvényesítése végett utcai megmozdulásokra lehet számítani.
Kompromisszumok helyett pedig célszerűbb lenne szövetségeseket keresni – Smaranda Enache elismert emberjogvédő például lándzsát tört a történelmi régiók elismerése mellett, az erdélyi románságon belül pedig bizonyára akadnak még olyanok, akik inkább ezen elv mellett állnak ki, mintsem a bukaresti érdekek mentén létrehozott mesterséges térségek mellett. Csak meg kellene őket keresni, ahelyett, hogy eleve tálcán kínálnánk fel Székelyföld beolvasztását olyan közigazgatási egységbe, amelyben már kisebbségben leszünk.
 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint feljut-e a mostani idényben a SuperLigába a Sepsi OSK?









eredmények
szavazatok száma 776
szavazógép
2013-03-08: Közélet - :

Edda-koncert és Kós Károly-tárlat (Szent György Napok, 2013)

Az idén negyvenéves Edda Művek rockegyüttes lesz a Szent György Napok utolsó fellépője – jelentették be tegnap végső meglepetésként a szervezők. A hagyományosan legnagyobb tömeget vonzó zárókoncertre április 28-án, vasárnap este kerül sor.
 
2013-03-08: Közélet - :

Marosvásárhelyen már nincs ok a félelemre

A március 10-i autonómiatüntetésnek többek között az a szerepe, hogy bebizonyítsa, Marosvásár­he­lyen már senkinek nincs oka félelemre, és túlléptünk a két évtizedes félelmen, melyet az 1990-ben a magyarok és románok között történt in­cidensek generáltak – je­lentette ki Izsák Balázs.