Farcádi Botond
Hiú ábránd lenne azt hinni, hogy a kormány az ország területi átszervezése során azonnal hajlik majd az észérvekre, és a magyar közösség otthonosságérzetének növelése, a magyarok és a románok békés együttélése végett elismeri Székelyföldet autonóm közigazgatási régióként.
Akkor is csak álom mindez, ha valójában ez lenne a természetes – de mily távolinak tűnik a normalitás kies hazánkban, ahol már csak a székely zászló látványa hisztérikus reakciókat vált ki vezető bukaresti politikusokból!
Mégis: végzetes bűn lenne kicsinyhitűen felhagyni a reménnyel, és alkalmazkodási kényszerből, félelemből, számításból, ne adj’ Isten, egyéni érdekből lemondani autonómiaigényünk kinyilvánításáról. Különösen akkor, amikor éppen régióhatárokat rajzolnának Bukarestben – anélkül, hogy e térségek lakóit megkérdeznék, kivel akarnak társulni, hová tartoznak. A vasárnapi, marosvásárhelyi autonómiatüntetés erről is szól: kinyilvánítani együvé tartozásunkat, melyet semmilyen magyarellenes hatalom nem hagyhat figyelmen kívül.
Ezért is rendkívül veszélyes az a tanácstalanságot, zavart sugárzó magatartás, amely az RMDSZ-t jellemzi a közigazgatási átszervezés ügyében. A szövetség csúcsvezetéséből többen is felvetették, Beszterce-Naszóddal kellene társítani a három székelyföldi megyét, majd a Hargita megyei tanács állt elő A-, B-, C-tervekkel, hol Brassó, hol az előbb említett megye mellé sorolva Székelyföldet. Az ilyen jellegű megnyilvánulások egyrészt zavart keltenek a közösségen belül, elbizonytalanítják az embereket, másrészt hatalmas taktikai hibának számítanak: a román hatalom voltaképpen még elő sem állt saját elképzelésével, de mi már jelezzük, készek vagyunk a kompromisszumra? Ilyen alapokról kár is tárgyalásra indulni, a székelyföldi megyéket tömörítő régióról beszélni sem lesz hajlandó a bukaresti hatalom, ha megszimatolja, hogy ennél jóval kevesebbel is beérnénk. Egyértelmű, világos üzenetet kellene megfogalmazniuk vezetőinknek – e tekintetben figyelemre méltó a háromszéki RMDSZ javaslata, mely önálló Erdélyről, autonóm Székelyföldről szól –, azt ugyanis még a szövetség csúcsvezetése is elismeri: a régióátszervezés során érdekeink érvényesítése végett utcai megmozdulásokra lehet számítani.
Kompromisszumok helyett pedig célszerűbb lenne szövetségeseket keresni – Smaranda Enache elismert emberjogvédő például lándzsát tört a történelmi régiók elismerése mellett, az erdélyi románságon belül pedig bizonyára akadnak még olyanok, akik inkább ezen elv mellett állnak ki, mintsem a bukaresti érdekek mentén létrehozott mesterséges térségek mellett. Csak meg kellene őket keresni, ahelyett, hogy eleve tálcán kínálnánk fel Székelyföld beolvasztását olyan közigazgatási egységbe, amelyben már kisebbségben leszünk.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
