A Székelyfölddel kapcsolatos helyzetet nem lehet egyik napról a másikra feloldani, békítő hozzáállásra van szükség, tekintve, hogy a kérdés nagyon régre nyúlik vissza – nyilatkozta tegnap Klaus Johannis, az NLP első alelnöke, akit a Székelyföld autonómiája érdekében szervezett tüntetésekről kérdeztek.
„Nem hiszem, hogy ez jó dolog, és azt sem hiszem, hogy a helyzetet egyik napról a másikra fel lehet oldani, ha szépen beszélünk az emberekkel. Azonban minden bizonnyal megoldásokat fogunk találni, ha mi is és a magyar fél is arra törekszik, hogy leüljünk nyugodtan megbeszélni a dolgokat. Lássuk, hol hibáztunk az elmúlt kétszáz év során, és mit kellene jobban tenni az elkövetkezőkben” – válaszolta. Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes március 15-ei látogatásáról közölte: ő nem oktat ki külföldi hivatalosságokat, de örülne, ha a politikus békítő hozzáállást tanúsítana. Johannis nem titkolta: azért vállalt a politikai szerepet az NLP-ben, hogy Románia regionális átszervezése során régióközponti szerepet biztosítson Nagyszebennek, és érdekelt lenne a Szeben központú régió kormányzói tisztségében. Az e régióhoz csatolt Hargita és Kovászna megye – véleménye szerint – magában nem jelent problémát. „A probléma a nemzeti ügy nem megfelelő kezeléséből fakad. Emiatt egyetlen olyan megoldást sem látok, amely egy nap, egy hét vagy egy év alatt orvosolná a problémát. Ezek a dolgok akkor oldódnak meg, ha mindkét fél hosszú ideig nagyon komoly hozzáállást tanúsít az ügy iránt. Nehogy azt higgyük, a probléma múlt hónapban vagy múlt évben jelent meg. Lassan-lassan, de biztosan alakult ki, nagyon hosszú idő alatt. És ha eleinte a románok elégedetlenségéről volt szó, mert nem vettek róluk tudomást Erdélyben, most a székelyek elégedetlenségéről van szó, akik bizonyos tekintetben több figyelmet szeretnének” – mondotta.