Átadták a Kossuth- és a Széchenyi-díjakat
Legjobbjaink megbecsülésével a nemzet önmagát ismeri el – hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök tegnap az Országház Kupolacsarnokában a Kossuth- és a Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseinek átadásán.
Ezeréves történelmünk és kultúrtörténetünk azt mutatja, hogy az idő mindig igazságot tett művészeink, tudósaink megítélésében – szólt a díjazottakhoz az államfő, hozzátéve azonban: elismerésükkel arra tesznek kísérletet, hogy „felgyorsítsák az időt”. Mint emlékeztetett, 1848. március 15. a magyar politikai nemzet születésnapja, megünneplése pedig olyan alkalom, „amikor azt is kifejezésre juttatjuk, hogy a nemzet boldogulásához mennyit tettek hozzá azok, akik hatottak, alkottak”. Áder János kiemelte, a nemzet sikerét és felemelkedését ma is a legkiválóbbak teljesítménye alapozza meg: ki egyedülálló művészi pályájával, ki egy fontos innovációval, ki rendkívüli sportteljesítménnyel tűnik ki, amelyet csakis ő hozhatott létre. A kitüntetettek közül a Csík Zenekar tagjai a zord időjárás miatt nem tudtak Budapestre utazni az ünnepségre, így nem vették át Kossuth-díjukat, amelyet megosztva kaptak. Kossuth-díjat kapott többek között az Omega együttes, Kalász Márton költő, Rudolf Péter színművész.
Ünnep Szabadkán
Az ünnep legfontosabb üzenete, hogy a reményt soha ne veszítsük el: a nemzet közös akaratát csak ideiglenesen lehet eltiporni – jelentette ki Surján László, az Európai Parlament néppárti alelnöke tegnap Szabadkán. A magyar embert éppen történelmi viszontagságai tanítják meg, hogy bizalommal nézzen a világra – mondta a kereszténydemokrata politikus a Vajdasági Magyar Szövetségnek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából a Szabadkai Népszínház Jadran Színpadán szervezett ünnepségén. Hozzátette: a nemzet közös akarata előbb vagy utóbb érvényesülni fog. „1848 közös akarat: legyen béke, szabadság és egyetértés. A békéről azoknak, akik átélték a délszláv háborúkat, nem kell beszélni, de szabadságból is összehasonlíthatatlanul több van, mint két évtizede. Egyetértés terén azonban rosszul állunk. Egyetértésre kell jutnunk Magyarországon és a határon inneni és túli magyarok között is” – fogalmazott az európai parlamenti képviselő.
Kárpátalja az asszimiláció ellen
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola falai az ezeregyszáz éves magyar államot idézik fel, annak az államnak a törvényhatóságát, amelynek a létünket köszönhetjük – jelentette ki Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Beregszászon a magyar főiskolán elmondott beszédében. A tárcavezető kiemelte: a II. Rákóczi Ferenc név jelképes jelentőséggel bír az egész magyarság számára, hiszen a hozzá kötődő munkácsi vár sokat jelent a legtávolabb élő magyarnak is. Mint hangsúlyozta, a magyar főiskola óriási szerepet játszik abban, hogy a kárpátaljai magyarság ellen tudjon állni az asszimilációnak. A tanintézetben képzett szakemberek fenntartják a magyarságot, megújító erőt adnak a következő nemzedékeknek – mondta. Kárpátalján megyeszerte megemlékeztek az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc 165. évfordulójáról. Ungváron a kora esti órákban a Kárpátaljai Magyar Értelmiségiek Közössége méltatta a Petőfi-szobornál az 1848–1849-es szabadságharc évfordulóját.
