A tiszt­ségviselő szerint Romá­nia az uniós kötelezettségszegési eljárás során megállapított hiányosságokat orvosolja. „Emiatt már korábban bevezettük a romániai jogrendben a fordított bizonyítási eljárást a diszkriminációs ügyekben. Például nem a női panaszosnak kell bizonyítania, hogy nemi megkülönböztetés miatt nem emelték a bérét, hanem a munkáltatónak kell alátámasztania, ha tudja, hogy jobb teljesítményük miatt részesítette előnyben a béremelésnél a férfiakat. Most a kivételeket töröljük a törvényből, és az elévülés ide­jét növeljük” – magyarázta.
Az ODT közzétette annak a sürgősségi kormányren­deletnek a tervezetét, amely megtízszerezné a faji, etnikai, nemi, vallási, szociális és más természetű diszkrimináció esetén kiróható bírságokat: az egyének kárára történt hátrányos megkülönböztetést 30 ezer lejig, csoportok diszkriminációja eseté­ben pedig 100 ezer lejig terjedhet a büntetés. A médiahatóság és a munkafelügyelőségek is bírságolhatnak diszkrimináció miatt: náluk sokkal nagyobbak a bírságok, ehhez igazodunk – mondta Asztalos.
Az ODT tavaly 600 ügyet vizsgált, és 114 esetben álla­pított meg hátrányos meg­külön­böztetést. Határozataik ellen sokan emelnek óvást, de a bíróság az esetek 90 százalékában megerősítette a dön­tésüket. A legérzékenyebb területek közé a gyűlöletbeszéd és az etnikai diszkrimináció tartozik. „Ezek pre­ce­densértékű ügyek, mert törvényt értelmeznek. Mi vagyunk az egye­düli intézmény, amely szankciókat szabott meg például az anyanyelvhasználat korlátozása esetén. A szabályozásban hiába szerepel, hogy a polgármesternek, a megyei tanácsnak és a prefektusi hivatalnak kell érvényt szereznie a kétnyelvű feliratozásnak, az anyanyelvhasználatnak. Nem tudok arról, hogy akár egyetlen esetben is bírságoltak volna emiatt, sőt, sokszor maguk sem tartják be a törvényt” – hívta fel a figyelmet Asztalos Csaba.