A mintegy két héttel ezelőtti, a Korzón és az Erzsébet parkban végzett fúrások megerősítették azt, amit már eddig is tudtak a sepsiszentgyörgyi városközpontban tervezett mélygarázs helyének talajösszetételéről, ugyanakkor újabb, a kivitelezés szempontjából fontos kérdéseket vetettek fel – mondta el érdeklődésünkre Czimbalmos Csaba városmenedzser.
Azt a tavaly végzett fúrásokkal már megállapították, a városközpontban meglehetősen furcsán váltakozó összetételű és rétegződésű a talaj, a mostani fúrásokra leginkább azért volt szükség, mert első alkalommal többnyire a Bazár előtti részen vizsgálták a talaj összetételét, a Korzón mindössze pár mintát vettek, és az újabb fúrások hivatottak megállapítani, milyen építési módszerekhez kell folyamodni, hogy szerkezeti, vízhatlansági, működési szempontból is tökéletes legyen a tervezett mélygarázs. Akkor is, most is az derült ki, hogy a talajvíz szintje váltakozó, s igaz ugyan, hogy a mélygarázs kialakításához csupán három és fél méterig kell leásni, ami még a legmagasabb szinten talált talajvízrétegnek is jóval felette lesz, ellenben máris kiderült, az első változatban tervezett tartóváz (körbe betonfal, belül külön-külön pontalapokra épített tartóoszlopok) nem alkalmazható, a föld alatti parkolónak összefüggő betonalaplemezt kell készíteni, mely alá helyezendő a vízszigetelő réteg. Hogy a környező épületek biztonságban maradjanak, meg kell állapítani ezek alapjának pontos mélységét is, hiszen a föld alatti parkoló alapjának mélységét, formáját, vízgazdálkodását (a meglévő épületek alapja se túl száraz, se túl nedves talajviszonyok közé nem kerülhet, mindkét eset az épületek megmozdulását okozhatja) ezeknek az adatoknak az ismeretében kell megtervezni – magyarázta Czimbalmos Csaba. Persze, benne van a pakliban, hogy olyan irreális megoldásokra tesznek javaslatot a szakemberek, melyek túlzottan megemelnék a föld alatti parkoló kivitelezési költségeit, de erre kis esélyt lát a városmenedzser.