A szamárköhögés többnyire gyermekközösségekben terjed, így a tizenévesek és a felnőttek oltása teljesen felesleges lehet – állítják amerikai kutatók, akik a betegség terjedésének társadalmi „mintázatát” vizsgálták.
A szamárköhögés (pertussis) cseppfertőzéssel terjedő, a Bordetella pertussis baktérium által okozott, súlyosan fertőző betegség, mely leginkább a kisgyermekeket támadja meg. Évente a világon 30–50 millió esetet diagnosztizálnak, ebből körülbelül 300 ezer végződik halállal, javarészt a fejlődő országokban. A fejlett országokban is rendszeresek a helyi járványok. Ilyen járvány tört ki például 2009-ben Kaliforniában, ahol az amerikai járványügyi központ adatai szerint 6400 megbetegedést regisztráltak, s tíz gyermek hunyt el szamárköhögés következtében.
A tanulmány szerzői vitatják azt a feltételezést, hogy fertőzött felnőttek a kiváltói a pertussisjárványoknak. Szakértői tanácsadó testület azt javasolta, hogy a 65 évnél idősebbeknek emlékeztető oltást kell adni tetanuszra, diftériára és szamárköhögésre, utóbbit azért, hogy megóvják az egy év alatti gyermekeket, akik túl fiatalok az oltáshoz. Ám Rejman Rohani, a Michigani Egyetem professzora és munkatársai úgy vélekednek, hogy nem a felnőttek e járványok fő okai.
A kutatócsoport, hogy megismerje a szamárköhögés terjedésének társadalmi kölcsönhatásait, a svédországi helyzetet tanulmányozta, ahol 1979-ben a vakcina biztonságosságával felmerülő kétségek miatt felfüggesztették az oltásokat. Ez tizenhét éven át szünetelt, ám az egészségügyi szervek eközben is korosztályonként figyelték a szamárköhögés előfordulását. Mint kiderült, amikor felújították a fiatal gyermekek beoltását, a szamárköhögés előfordulásának gyakorisága minden korcsoportban jelentősen csökkent, kivéve a tizenéveseket.
„A gyerekek általában kortársaikkal kerülnek kapcsolatba, így kevéssé valószínű, hogy a felnőttek fertőznék meg őket. Ily módon a gyermekek immunizálása más gyermekeket is megvéd. A fertőzött felnőttek nem játszanak túl nagy szerepet a pertussis terjedésében a gyermekek között” – hangsúlyozzák a kutatók.
Rejman Rohani hozzátette, hogy további kutatások szükségesek annak kiderítésére, hogy a társasági kapcsolatrendszer miként befolyásolja a regionális járványok kitörését. E folyamatok jobb megértésével ugyanis megtakaríthatók az esetleg teljesen hatástalan tömeges oltás költségei. (MTI)
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
