A társadalomkutatási intézet tegnap tájékoztatott az ezer felnőtt megkérdezésével készített reprezentatív kutatásának eredményeiről. Közleményükben arra is felhívták a figyelmet, hogy a havazással sújtott hétvégi adatfelvétel eredményeit akár befolyásolhatták is a felfokozott események. A közlemény szerint a választásukban bizonytalanok vagy az azt titkolók aránya 46 százalékról 51-re nőtt. Az elbizonytalanodásnak leginkább az MSZP a kárvallottja, amelynek szavazótábora érzékelhető mértékben csökkent az elmúlt hónapokban: a teljes népesség körében az elmúlt bő egy évtizedben nem volt ilyen alacsony, 10 százalék alatti a támogatottságuk, míg a pártválasztók körében utoljára több mint két éve, 2011 januárjában volt ilyen alacsony a párt népszerűsége. A Fidesz–KDNP a teljes népességen belül a szavazók 24 százalékára számíthat márciusban, ami mérséklődött a februári 26 százalékhoz képest, és az MSZP szavazótábora is csökkent az elmúlt hónapban, 12 százalékról 9-re. A pártválasztók között a Fidesz–KDNP támogatottsága februárban és márciusban egyaránt 48 százalék, az MSZP-é viszont 22-ről 18-ra csökkent. A többi parlamenti párt támogatottsága lényegében változatlan. A Jobbik a teljes népességen belül a februári 9 százalék után márciusban 8-on áll, míg a pártválasztók körében szavazótáboruk 16 százalékon maradt. Az LMP a teljes népességen belül februárban 1 százalékos támogatottsággal rendelkezett, márciusban 2 százalékossal, a pártválasztók között pedig maradt 3 százalékon. Az Együtt 2014 a teljes népességen belül az előző havi 5 százalék után ebben a hónapban 6 százaléknyi szavazót vonzott, a pártválasztók körében pedig a februári 9 után márciusban 11 százalékot kapna. A De­mokratikus Koalíció márciusban is, ahogy hónapok óta, változatlanul 1 százalékon áll a teljes népesség körében, a pártválasztók között pedig 1-ről 3 százalékra módosult a támogatottságuk.